Puma:
Nem rég csillagokat bámultunk a jövőre nem gondolva
A pillanatot élveztük, minek kéne jobb holnap?
Fiatalok voltunk és még bőven azok vagyunk
Magunkat azon kapjuk, hogy már megint eltelt pár év
...persze minden ugyanúgy van csak
Már a saját kezem fogom, minden utam úttalan
Elértem a felnőttkort, de maradtam gyermek belül
Ettől lesz igaz minden sor, amit elreppelünk

Lezli:
Kölyköknél felnőtt, felnőtteknél kölykök
Nem gáz, ha a kettő közé lőttök
Örök gyermekek vagyunk, megreppeltük párszor
Megígértem magunknak, hogy feltesszük a zászlót

Tegnap volt, mikor még a Gerjén füstöltünk
Közel tegnap, mikor már a piától bűzlöttünk
A vasárnapi napsugár a szemembe grimaszol
Az élet helyett mondd, mé' a rendőr igazol?

ref.:
Puma:
Ha behunyom a szememet, a régmúltat látom
Az emlékektől görbül a mosoly a számon
Lezli:
Régmúlt vándoraként a filmem újravágom
Tégy úgy barátom, hogy semmi se fájjon

Puma:
Ha kinyitom a szememet, a fény nem vakít el
Nem kérek többet, már megkaptam, ami kell
Lezli:
És hogy a múltban ki voltál, sose felejtsd el
Ragadd meg az élmény a két kezeddel

Lezli:
-Te emlékszel? -Emlékemszem minden egyes hibámra
Elcsesztük az időnket már szinte vesztes vitákra
Hogy kik voltunk, ne kérdezd, de megfejtjük majd egyszer
Reppünk nekünk élet és nem szívet maró vegyszer

Ne tesztelj kérlek, hagyjuk a kamu játékot
Őszinteségünk minden várost falut átért most
Hiába akarom, tudom, nem felejtesz
Mert az áruló a bájos szemed lesz

Puma:
Remélem emlékszel még rám, mikor ott kellett, én ott álltam
Vagy melletted ültem és úgy éreztük, hogy az idő korlátlan
Valami megváltozott benned, nincsen rendben, én jól láttam
Miért találtál szabadságra néhány korlátban?
1 hónapon át együtt, van emlékünk temérdek
Én mesélek, neked is lenne mit, de mégsem mondod
Átnézünk egymáson, nem nézünk egymás felé se
Megértem de emlékezz, ne feledd régen hogy volt

ref.

3. verze
Puma:
Nem rég ültünk a tóparton kavicsokat dobálva
Eljött már a hajnal de a lefekvéshez korán van
Nem rég a szobámban másnap meg a tiédben
Nem találkoztunk régen, na de miért nem?
Suli, meló, hosszú hétköznapok, barátnő
Kéthavonta más, de mindig reménykedsz, hogy talán ő...
Én is ebben élek, tudom, a kevés idő mennyi
Peregnek a napok, sokszor nehéz kipörgetni

Lezli:
Pörgetem a napokat éjszakákon át
De nem hagyom abba a célkovácsolást
Ez lenne a régmúlt? Mi lesz még itt testvér?
Csak szárnyak a régmúlt, szívem égitestként

Tegnap még suli, ma már lassan meló van
Este lelkem dallama, reggel meg telózaj
Ébreszt, tényleg ez lenne kb ébren?
Élek, nem érdekel, mi lesz jövő héten

ref x2