Mi vagyunk Azahriah – megnéztük a filmet, ilyennek láttuk
tovább
A nagy megfejtés
Beszterce ostroma (musical)
Urak:
Tűrhetetlen, tarthatatlan, tehetetlen, tökéletlen,
Érthetetlen, menthetetlen, idióta brancs!
Hőbörögnek, sőt pörölnek, egyfolytában szöszmötölnek,
Mit tökölnek, mit pöcsölnek? Érti csak a franc!
Kapitány:
Csupa tutyimutyi,
Urak:
Csupa sziszifuszi,
Csupa alamuszi,
Csupa gügye, ugyi?
Kapitány:
Csak locsogás – motyogás!
Urak:
Csak csoszogás, totyogás!
Rohonczy:
A maga hülye ötlete volt az egész!
Oldja is meg maga!
Kapitány:
Mindig a káosz, mindig a pánik,
Ez csak a köznek kárára válik,
Pánikolni nem kell, és
Akkor jön a megfejtés!
Mert volt már itt cifrább baj,
De elmúlt egy kis firkával,
Pánikolni nem kell, és
Akkor jön a megfejtés!
Induljunk ki abból, hogy
Meghódolni csak akkor fog,
Hogyha érteni próbálják,
S fújni kezdik a nótáját!
Mert bolond, aki bolonddal józanul bánik,
Megvan, uraim! Csak semmi pánik!
Nos, néki ez kell, hát
Kapja vissza Esztellát!
Mert az ugye tény, hogy úgy bolond szegény,
Hogy kötelezi őt a régi erény?
Az új lány csak helyettes nála,
A régi túszért muszáj a hála!
Ha becsület és szerelem közt választani kell,
Higgyék meg, a szíve hölgyét előbb dobja el!
Hogyha néki ez kell, hát
Kapja vissza Esztellát!
Urak:
Ez jó! Ez jó! Ez jó! Ez jó! Ez jó!
Hogyha néki ez kell, hát
Kapja vissza Esztellát!
Kapitány:
No, látják, uraim, a nyugalom a fő!
Ha nyugodt a fő, az ihlet ugye jő!
Csak pánikolni nem kell és
Máris megvan a megfejtés!
Ez a bolond öcsém inkább belegebed,
De nem adja föl a becsületet,
És hogyha néki ez kell, hát
Kapja vissza Esztellát!
Együtt:
Csak pánikolni nem kell és
Máris megvan a megfejtés!
Hogyha néki ez kell, hát
Kapja vissza Esztellát!
Hogyha néki ez kell, hát
Kapja vissza Esztellát!
Tűrhetetlen, tarthatatlan, tehetetlen, tökéletlen,
Érthetetlen, menthetetlen, idióta brancs!
Hőbörögnek, sőt pörölnek, egyfolytában szöszmötölnek,
Mit tökölnek, mit pöcsölnek? Érti csak a franc!
Kapitány:
Csupa tutyimutyi,
Urak:
Csupa sziszifuszi,
Csupa alamuszi,
Csupa gügye, ugyi?
Kapitány:
Csak locsogás – motyogás!
Urak:
Csak csoszogás, totyogás!
Rohonczy:
A maga hülye ötlete volt az egész!
Oldja is meg maga!
Kapitány:
Mindig a káosz, mindig a pánik,
Ez csak a köznek kárára válik,
Pánikolni nem kell, és
Akkor jön a megfejtés!
Mert volt már itt cifrább baj,
De elmúlt egy kis firkával,
Pánikolni nem kell, és
Akkor jön a megfejtés!
Induljunk ki abból, hogy
Meghódolni csak akkor fog,
Hogyha érteni próbálják,
S fújni kezdik a nótáját!
Mert bolond, aki bolonddal józanul bánik,
Megvan, uraim! Csak semmi pánik!
Nos, néki ez kell, hát
Kapja vissza Esztellát!
Mert az ugye tény, hogy úgy bolond szegény,
Hogy kötelezi őt a régi erény?
Az új lány csak helyettes nála,
A régi túszért muszáj a hála!
Ha becsület és szerelem közt választani kell,
Higgyék meg, a szíve hölgyét előbb dobja el!
Hogyha néki ez kell, hát
Kapja vissza Esztellát!
Urak:
Ez jó! Ez jó! Ez jó! Ez jó! Ez jó!
Hogyha néki ez kell, hát
Kapja vissza Esztellát!
Kapitány:
No, látják, uraim, a nyugalom a fő!
Ha nyugodt a fő, az ihlet ugye jő!
Csak pánikolni nem kell és
Máris megvan a megfejtés!
Ez a bolond öcsém inkább belegebed,
De nem adja föl a becsületet,
És hogyha néki ez kell, hát
Kapja vissza Esztellát!
Együtt:
Csak pánikolni nem kell és
Máris megvan a megfejtés!
Hogyha néki ez kell, hát
Kapja vissza Esztellát!
Hogyha néki ez kell, hát
Kapja vissza Esztellát!
kapcsolódó videók
keressük!
