Miközben halk sóhajok próbálnak megvezetni,
gyertyák égnek, pislákolnak majd szenderegni
kezdenek, újkeletű érzések, bár már feslenek,
hiszen félkészek, ámbár tiszta érzékek, csessze meg
ki rongálja akadjon torkán a nappalok
körforgása,én az éjszakába ballagok,
hisz a vér szagára hajlamos a magam fajta ugrani, ha a maszlagot nem magasztalja
mit be adagol az öntudatba, tapasztaltam kit félvállról veszel hajítod az alapzajba,
mert már beépült a talapzatba,
stabil állapot, nem idilli de maradhatna,
mondjuk akadhatna gyakrabban más eset,
mit más ecsettel
fest a nagybetűs, ám legyen, a fertőzött talonban,
már a nyugalomban,
ez olyan mint mikor az elmémben kutakodtam
a nagy unalomban,
talonban még pár lap,
a Parappa egy újabb darabja a mának.
Héééj
Tudom, tudom, tudom,
tudom, tudom, tudom, milyen volt milyen lesz,
tudom, tudom, tudom, pont olyan mint ez,
tudom, tudom, tudom, olyan szelíden kegyedben,
tudom, tudom, tudom, mégis könnyebb lesz.
Itt az egészért kár
hé, ne nézz így már,
mintha a szemeiddel gyilkolnál,
a grafit délután ma elkopott,
ha felszívódnál én visszafoglak, hiszen nálam van a radírod,
ez olyan mint, mikor az éjben
még az éden
is ijesztő, mikor a szorongás is erősebb, mint azt valaha hittem,
erő gyere velem,
ha nagyon koncentrálok sikerülhet minden,
én ezt értem,
csak ez sehogy sem a Space jam,
itt semmi nem olyan mint kéne,
de mégis szépen nézek bele,
a kaleidoszkópba, nekem azt mondták hogy távcső,
ezzel látok el a távolba, de vissza vinni késő
és én nem váltok át látnokba, mint te,
vágom hogyan roskad össze aki nem hisz a hitben,
asszed én ezt tudtam,
kijelentem, épp olyan a háborúban
mint egy szerelemben
egyre szemetebben.
Tudom, tudom, tudom,
tudom, tudom, tudom, milyen volt milyen lesz,
tudom, tudom, tudom, pont olyan mint ez,
tudom, tudom, tudom, olyan szelíden kegyedben,
tudom, tudom, tudom, mégis könnyebb lesz.