SÃrni, ilyen nyÃltan sÃrni
Kovács Kati
Szegényebbek a nappalok
Az égről elfogyott a festék
Ahogy az Å‘sszel megszokott.
Megállsz egy öreg, szürke háznál
És megbámulsz egy szÃnes ablakot
Mielőtt bármit magyaráznál,
Jobb, ha tőlem megtudod:
SÃrni, ilyen nyÃltan sÃrni soha nem szabad
Az élet rendje, hogy az ember néha egyedül marad.
Ha egyszer elmúlt, akkor miért is tennél butaságokat,
Hidd el, hogy nem szabad.
Mért állsz az öreg, szürke háznál
Mért bámulod a fényes ablakot?
Attól, hogy fájna még a tegnap,
Lehet boldog holnapod.
SÃrni, ilyen nyÃltan sÃrni soha nem szabad
Az élet rendje, hogy az ember néha egyedül marad.
Ha egyszer elmúlt, akkor miért is tennél butaságokat,
Hidd el, hogy nem szabad.
Nem szabad, nem szabad,
Hidd el, hogy nem szabad.
album cÃme: keressük!
megjelenés: keressük!
hossz: keressük!
kiadó: keressük!
zeneszerző: Gábor Pál S
Szenes Iván
szövegÃró: Gábor Pál S
Szenes Iván
stÃlus: Táncdal
cÃmkék: élet, érzelmes, Fájdalom, Lelkis, Remény, SÃrós, Szomorú, VÃgasz
napi megtekintések: 1
megtekintések száma: 1588