Sírni, ilyen nyíltan sírni
Kovács Kati
Szegényebbek a nappalok
Az égről elfogyott a festék
Ahogy az ősszel megszokott.
Megállsz egy öreg, szürke háznál
És megbámulsz egy színes ablakot
Mielőtt bármit magyaráznál,
Jobb, ha tőlem megtudod:
Sírni, ilyen nyíltan sírni soha nem szabad
Az élet rendje, hogy az ember néha egyedül marad.
Ha egyszer elmúlt, akkor miért is tennél butaságokat,
Hidd el, hogy nem szabad.
Mért állsz az öreg, szürke háznál
Mért bámulod a fényes ablakot?
Attól, hogy fájna még a tegnap,
Lehet boldog holnapod.
Sírni, ilyen nyíltan sírni soha nem szabad
Az élet rendje, hogy az ember néha egyedül marad.
Ha egyszer elmúlt, akkor miért is tennél butaságokat,
Hidd el, hogy nem szabad.
Nem szabad, nem szabad,
Hidd el, hogy nem szabad.
album címe: keressük!
megjelenés: keressük!
hossz: keressük!
kiadó: keressük!
zeneszerző: Gábor Pál S
Szenes Iván
szövegíró: Gábor Pál S
Szenes Iván
stílus: Táncdal
címkék: élet, érzelmes, Fájdalom, Lelkis, Remény, Sírós, Szomorú, Vígasz
napi megtekintések: 1
megtekintések száma: 1567