Ezek track-szeletek, amiket neked tekerek,
tolom, ha szereted, végét a Szeged szeretet.
Ahol pattan a beat, egy újabb rímet fölcsapok,
én büszke vagyok arra, hogy egy underground-hős vagyok.
Csak a repp motivál, szívemből rímpakkok,
én még mindig a sűrűjében, ti meg már kint vagytok.
A napfény fia, itt vetett partra a Tisza,
egyedi szegedi repp-neszek, oda mar a stila.
Pattantam én is, belvából a ?"bokkokba"?
úgy megcsap, ha trackkelek, mint három üveg borkóla.
Kaptak itt mindent, forrót és hideget,
azért tolom töretlen, mert a repp adja a hitemet.


A szívemben dél, szavak, meg szótagok,
csapatom a csapattal, köszönöm, jól vagyok.
Dobolj, ha érzed, ha a track fölspanol
ugyanaz, mint régen, ez szól a föld alól.


Te visszatekernéd a korongot, én hajtom előre,
mer' nincs már vissza, ez lett a vénámba belőve.
Nézd, mi lett belőlem, idővel felnőttem,
és még mindig nem látom a megélhetésem előttem.
Csinálom ezt a szart, 'míg hajt a vérem,
addig megyek előre, míg úgy érzem, van miért élnem,
de amit látok, az tiszta szégyen,
a jók pusztulnak és mindig egy seggfejé az érdem.
A te nyakadban érem, de a fajtád utolérem,
és már nem számolok vissza, nem hibázok, úgy mint régen.
Ha az időm lejár, majd a lemezem marad örök,
ha addig élek, esküszöm, ebből a szarból kitörök.
Elmondom, ez volt, amit befektettem a ?...?,
erre csak azt mondják, csicska gyerek rálépett a gázra!
Na figyelj, öcsém, csekkeld az utolsó mondatom,
mer' amíg mondhatom, dobog minden szótagom.


A szívemben dél, szavak, meg szótagok,
csapatom a csapattal, köszönöm, jól vagyok.
Dobolj, ha érzed, ha a track fölspanol
ugyanaz, mint régen, ez szól a föld alól.


Sok éve, hogy rápakolom, megannyi koncert mögöttem,
azzal, aki elhullik, sosem törődtem.
Aki akarja, az csinálja, aki nem, az gyorsan néma lesz,
ez itt örömzene, bizonyítottan nem béta-teszt.
Minden bokorban MC, nincs kitartás bennetek,
ha gyorsan kell a nagy siker, felejtik a reppedet.
Itt minden arany, ami fénylik, ami mögötte van, üresség,
bírni kell a menetelést, hiába az ügyesség.
A jó öreg SoH, ez veterán track veretés,
nálad anyai a pofon, nálunk beton a nevelés.
Rohan a világ, ami érték, úgyis megmarad,
egyszer rájön majd a birka nép, az igazi a föld alatt.


A szívemben dél, szavak, meg szótagok,
csapatom a csapattal, köszönöm, jól vagyok.
Dobolj, ha érzed, ha a track fölspanol
ugyanaz, mint régen, ez szól a föld alól.