Réges-régi álom, hogy az embernek olyan társa legyen,
Aki átsegít mindenen, s nem lakik túl az üveghegyen.
Sokszor én is hittem, hogy a új majd jobb is lehet,
De csak a vágy maradt, ami elkísért át a rossz éveken…
…hogy legyen jó, legyen szép, de csak ennyi még nem elég!
Imádjon és úgy öleljen, mint az ezüst holdat az ég!
Évek jönnek-mennek, soha semmi nem marad így,
Az idő elszalad, s nekem úgy tűnik, hogy csak egy illúzió lebeg itt...
Hogy ha elég sokáig várom, hátha egyszer egy csoda napon
Végre rám talál, igen eljön ő, kinek nem kell soha mondanom, hogy:
Legyen jó, legyen szép, de csak ennyi még nem elég!
Imádjon és úgy öleljen, mint az ezüst holdat az ég!
Legyen szép, legyen jó, és egy kicsit álmodozó,
Bolondos és szerelmes, mint egy nyári estén a szél!