Játssz még, mindegy csak zene legyen, játssz még!
Játssz még! Tudod, a csendbe belehalnék…
Mikor éppen rossz a kedvem, s nincsen miért és mit szeretnem és a tegnap fáj még,
És hiába mosolyog a nap le rám, nekem olyan, mintha térdig esőben járnék
És csak fáznék.
De azt mondják a könnyek: „A holnap így lesz majd könnyebb talán!”
És újra vár valami rég elveszett álom, amit veled kell megtalálnom,
Érzem végre már.
Hát szólj,
Mondd ki a bűvös szót, hogy:
Játssz még, mindegy csak zene legyen, játssz még!
Játssz még! Tudod, a csendbe belehalnék…
Látod, nem kell kérni kétszer, a lelkem neked készült ékszer, s én rád hagyom,
Mert csak úgy ragyoghat szépen, ha nem tárolom széfben, ezért rád adom,
Mindig neked adom.
De azt mondják a könnyek: „A holnap így lesz majd könnyebb talán!”
És újra vár valami rég elveszett álom, amit veled kell megtalálnom,
Érzem végre már.
Hát szólj,
Mondd ki a bűvös szót, hogy:
Játssz még, mindegy csak zene legyen, játssz még!
Játssz még! Tudod, a csendbe belehalnék…