Én elfeledtem már a múltat
Breitner János
Én elfeledtem már a múltat,
az élet új medrébe tért.
A szép emlékek megfakultak,
a bánatom már véget ért.
Az égbolt újra kék felettem,
mert megtaláltam önmagam.
A csókod ízét elfeledtem,
és bennem újra béke van.
Nem fáj a régi szenvedély,
a csókos randevúk Budán.
Rám úgysem vár több nyári éj,
csak őszi délután.
A szívemből elszállt a bánat,
már nem kísért a régi nyár.
S egy könnyű sóhaj száll utánad,
ez így van jól, hogy vége már.
Nem fáj a régi szenvedély,
a csókos randevúk Budán.
Rám úgysem vár több nyári éj,
csak őszi délután.
A szívemből elszállt a bánat,
már nem kísért a régi nyár.
Egy könnyű sóhaj száll utánad,
ez így van jól, hogy vége már,
de szívem mégis visszavár.
az élet új medrébe tért.
A szép emlékek megfakultak,
a bánatom már véget ért.
Az égbolt újra kék felettem,
mert megtaláltam önmagam.
A csókod ízét elfeledtem,
és bennem újra béke van.
Nem fáj a régi szenvedély,
a csókos randevúk Budán.
Rám úgysem vár több nyári éj,
csak őszi délután.
A szívemből elszállt a bánat,
már nem kísért a régi nyár.
S egy könnyű sóhaj száll utánad,
ez így van jól, hogy vége már.
Nem fáj a régi szenvedély,
a csókos randevúk Budán.
Rám úgysem vár több nyári éj,
csak őszi délután.
A szívemből elszállt a bánat,
már nem kísért a régi nyár.
Egy könnyű sóhaj száll utánad,
ez így van jól, hogy vége már,
de szívem mégis visszavár.
kapcsolódó videók
