Nick:
Te voltál mindenem,
támaszom, barátom, igen,
Előled rejtettem szívem.

Elmondom most én,
ha egy srác szeret,
árnyékként él csak nélküled!
Nem érted.

Majd Brooklyn-ban összejössz egy jóképű sráccal,
és még nevemet és elfelejted!

Serena:
Te meg összejössz New Haven-ben egy jóképű sráccal,
és még a nevemet is elfelejted!

Nick:
Nagyon vicces!

Serena:
Oly jó az, ahogy
most is rád gondolok!

Nick:
Oly jó az, ahogy
mindig rád gondolok!

Serena:
Érezd hát!

Nick:
Most éld át!

Együtt:
A függönyt fel!

Indul a játék,
csak mi ketten, nem kell más!
Nem szerepjáték,
ez a végső állomás!

Csak tudd, hogy rád és rám
az élet írt drámát!
Íme a szín, kettőnké csupán,
és ez nem játék!
Csak ránk vár!

Serena:
Elmondom most én,
ha egy lány szeret,
árnyékként él csak nélküled!
Nem érted.

És amit még tudnod kell,
Mint egy vulkán, tör fel
az a háborgó érzés...

Oly jó az, ahogy
most is rád gondolok!

Nick:
Oly jó az, ahogy
mindig rád gondolok!

Serena:
Érezd hát!

Nick:
Most éld át!

Együtt:
A függönyt fel!

Indul a játék,
csaj mi ketten, nem kell más!
Nem szerepjáték,
ez a végső állomás!

Csak tudd, hogy rád és rám
az élet írt drámát!
Íme a szín, kettőnké csupán!

Érezd hát!
Most éld át!
Több ez, mint játék!
Csak ránk vár!