A boldogság ma máshol alszik
Elárulom, hogy nem tudom, kivel
Ezt én rontottam el
Bolond a nő, mert úgy haragszik,
Hogy dönt a szív, de arra nem figyel
Hogy mást diktál a fej
Most mondaná Mamám,
Mert hányszor mondta már
Hogy az én hibám talán…
Helló Magány,
Ma összegyűlt egy jó kis társaság,
Az Önmarcangolás már eljött jó korán
Helló, helló Magány
Az ajtó mostanában nyitva áll
Hát töltsünk újra el egy hosszú éjszakát
Haragszom én, de miért magamra?
Ígéretek, mint száz hazug csaló
Miért másnak jár a jó?
Úgy él a nő, ha lelke hajta
S a megszokás elhalványult fotó
Vagy csak én lennék mohó?
Most mondaná Mamám,
Na nem baj, Kiscicám
Majd beletörődsz talán…
Helló Magány…
Most mondaná Mamám,
A sors nem túl vidám,
Hullámvasút talán…
Helló Magány…
Helló, helló, Magány!
Kérlek, menj ma el!
Ezt nem bírom, viszlát!