Ma önről álmodtam megint
Szabó Miklós
Rohan az éj, elkerül az álom.
A kicsi szobámon úgy ragyog a nyár.
Üzen a szél, hogy valaki hív még,
hogy valaki sír még, hogy valaki vár!
Benéz az ablakon a holdsugár szelíden,
s én halkan altatom e régi dallal égő szívem.
Ma önről álmodtam megint,
bocsánat, asszonyom,
hisz nincsen abban semmi bűn,
hogy Önről álmodom!
Fehér selyemben jött felém
a csókok éjjelén,
és rám mosolygott könnyedén,
s oly boldog voltam én.
Rózsa virult az ágon,
csók tüze gyúlt a számon,
arca pirult, hozzám simult,
s a rózsa kint lehullt.
Ma önről álmodtam megint,
bocsánat, asszonyom,
mert szeretem nagyon,
mert szeretem nagyon!
Nevet a fény a tavaszi réten,
a maga szívében a szerelem ég.
Szeme tüzén, ha nagyon imádom,
ott ragyog az álom, ez nekem elég.
Reggelre elrepül, de este újra vár rám,
és addig itt marad a parfümje a gyűrött párnán.
Ma önről álmodtam megint,
bocsánat, asszonyom,
hisz nincsen abban semmi bűn,
ha Önről álmodom!
Fehér selyemben jött felém
a csókok éjjelén,
és rám mosolygott könnyedén,
s oly boldog voltam én!
Rózsa virult az ágon,
csók tüze gyúlt a számon,
arca pirult, hozzám simult,
s a két karom lehullt.
Ma önről álmodtam megint,
bocsánat, asszonyom,
mert szeretem én nagyon,
mert szeretem én nagyon!
A kicsi szobámon úgy ragyog a nyár.
Üzen a szél, hogy valaki hív még,
hogy valaki sír még, hogy valaki vár!
Benéz az ablakon a holdsugár szelíden,
s én halkan altatom e régi dallal égő szívem.
Ma önről álmodtam megint,
bocsánat, asszonyom,
hisz nincsen abban semmi bűn,
hogy Önről álmodom!
Fehér selyemben jött felém
a csókok éjjelén,
és rám mosolygott könnyedén,
s oly boldog voltam én.
Rózsa virult az ágon,
csók tüze gyúlt a számon,
arca pirult, hozzám simult,
s a rózsa kint lehullt.
Ma önről álmodtam megint,
bocsánat, asszonyom,
mert szeretem nagyon,
mert szeretem nagyon!
Nevet a fény a tavaszi réten,
a maga szívében a szerelem ég.
Szeme tüzén, ha nagyon imádom,
ott ragyog az álom, ez nekem elég.
Reggelre elrepül, de este újra vár rám,
és addig itt marad a parfümje a gyűrött párnán.
Ma önről álmodtam megint,
bocsánat, asszonyom,
hisz nincsen abban semmi bűn,
ha Önről álmodom!
Fehér selyemben jött felém
a csókok éjjelén,
és rám mosolygott könnyedén,
s oly boldog voltam én!
Rózsa virult az ágon,
csók tüze gyúlt a számon,
arca pirult, hozzám simult,
s a két karom lehullt.
Ma önről álmodtam megint,
bocsánat, asszonyom,
mert szeretem én nagyon,
mert szeretem én nagyon!
előadó:
Szabó Miklós
album címe: keressük!
megjelenés: keressük!
hossz: keressük!
kiadó: keressük!
zeneszerző: Kálmán Imre
szövegíró: Schanzer Rudolf
Welisch Ernst
stílus: keressük!
címkék: keressük!
napi megtekintések: 4
megtekintések száma: 2209
album címe: keressük!
megjelenés: keressük!
hossz: keressük!
kiadó: keressük!
zeneszerző: Kálmán Imre
szövegíró: Schanzer Rudolf
Welisch Ernst
stílus: keressük!
címkék: keressük!
napi megtekintések: 4
megtekintések száma: 2209
kapcsolódó videók
