Az ég ma fátyolos, mint egy könnyes lány szem,
De lehajlik kéken 'hogy dalomat kezdem,
S mint te szoktál, kedves, ajkamra úgy alél,
Nyakamba fonódó szűz karokkal a fény
Az ég ma fátyolos, mint egy könnyes lány szem,
De lehajlik kéken 'hogy dalomat kezdem,
Héj, ma meghempergős jókedvemben vagyok,
Szemem is másképpen, kisfiúsan ragyog,
Te se zokogj, kedves, lásd átszövik a kínt
Minden valóságnál igazabb álmaink
Zárkám kopott falán nézd, nyüzsgő karnevál,
Tréfás, víg álracok lekacagnak reám,
S a vasrácsok előtt gomyolgó porszemek
Csillogó, bohókás körtáncot lejtenek
Zárkám kopott falán nézd, nyüzsgő karnevál,
Tréfás, víg álracok lekacagnak reám,
Héj, ma meghempergős jókedvemben vagyok,
Szemem is másképpen, kisfiúsan ragyog,
Te se zokogj, kedves, lásd átszövik a kínt
Minden valóságnál igazabb álmaink
Héj, ma meghempergős jókedvemben vagyok,
Szemem is másképpen, kisfiúsan ragyog,
Te se zokogj, kedves, lásd átszövik a kínt
Minden valóságnál igazabb álmaink
Héj, ma meghempergős jókedvemben vagyok,
Szemem is másképpen, kisfiúsan ragyog,
Te se zokogj, kedves, lásd átszövik a kínt
Minden valóságnál igazabb álmaink