Tudod jól, bíztam benned, de mégis átvertél
Aztán másnap csak azt vártad, végre bocsássam meg már
Az idõ sebeket gyógyít, de a heg örökké megmarad,
de mégis a holnapot várod, hogy újra folytathasd
Én így nem bírom már tovább
A határt átlépted már rég,
most mondd meg, meddig tûrjem el!
Miért kell ez a szenvedés?
Azt mondtad, adjak új esélyt, és most ígéred, jó leszel,
de hazug szavad nem érdekel
Szürke már az összes szivárvány
Amit mondasz, ami vagy, már régen nem ugyanaz
Ne mondd, hogy kell egy kis idõ,
minden szavad hazugság