Hiába szóltam, a szavaknak súlya van, Borotva élen táncolsz ma még.
Dacos a lelked, fagyos a szíved, Nem hallgatsz másra, csak magadnak élsz.
Egyedül nem vagy a nyerő, Mi lesz így, elhagy az erőd.
Hiába kéred, a szerencséd elhagy, Elfordul tőled, nem segít már.
Barátok jönnek, és ugyanúgy mennek, Nincsen már senki, ki melletted áll
Egyedül nem vagy már nyerő, Mi lesz így, elhagy az erőd.
Refr.:
Dacos a lelked, dacos a szíved is, Mindig csak mást okolsz, ki a hibás.
Nem tudod, mit tegyél, lelked is oly nehéz, Köveket hordasz a szíveden át.
Úgy hiszed: te vagy a király.