Fújhat a szél, kínzó jégeső,
Szikrázhat az égbolt, bennem ég az őserő!
Nézz karjaimra, kezem, mint a kő,
Nem árthat senki, szívem szikla, csupa erő!
Refrén:
Ne remélj, ne is nézz, hitem az égig ér,
Nem tudod, ki vagyok, de én vagyok, én!
Szólj, hogy ha kell, de igaz hangokat,
Nem érdekelnek az üres, hamis szavak!
Nézd arcom fénye, lassan megfakul
De vas akaratom acélként lesújt!
Refrén:
Ne remélj, ne is nézz, hitem az égig ér,
Nem tudod, ki vagyok, de én vagyok, én!