Sötét van mindenütt, holdfénye szenderül, alszik a fény
Csendes éjszakák, némák az utcák, álmodik az éj
Társam az éjsötét, tudom hogy elkísér
Az út az oly nehéz, s véget nem ér.
Fárasztó éjszakák, ismét egy utazás, száguld a gép
Fejemben hangorkán, a hajnal köszönt rám, ébred a fény.
Társam az éjsötét, tudom hogy elkísér
Az út az oly nehéz, s véget nem ér.
Előttem már, egy újabb állomás, hol ismét hívnak a fények
Nincs megállás, egy örök körforgás, de ettől forr a vérem
Forró az éjszaka, sikoltó áradat ez vár reám
Az élet megy tovább, indulok újra már, ismét egy állomás
Száguld a gép velem, ilyen az életem, ez kell
Az utam végtelen, máshol ébredek, egy újabb nap után.