Jut az ember
Kormorán
egyik jön a kalapjához
a másikat odaadja
mindakettőt elhervasztja
nekibúsul hídon ballag
fölszól a víz - le nem csallak -
s ő valamijét beejti
aztán azt is elfelejti
nevet s vacog - esteledik
vizen a hab sebesedik
karjára dűl el is alszik
de csak jobban sötétedik.