Úgy indult
Hollós Ilona
hogy örökké tart ez a szerelem.
Hogy századokon át egy ilyen nagy csodát,
mit regények sem írtak meg sosem.
Úgy indult, hogy soha nem lesz vége
Hogy ez az érzés sírig elkísér
Szívdobbanásunk egy,
s hogy együtt szűnik meg,
ha bármelyikünk élte véget ér
A két szemem most könnyesen
tekint reád, mint néma vád.
El akarsz menni, hogy ezt meg tudod tenni,
úgy fáj nekem, és nem hiszem.
Hisz úgy indult, hogy soha nem lesz vége,
hogy ez az érzés sírig elkísér.
Szívdobbanásunk egy,
majd együtt szűnik meg,
de szerelmünk még azon túl is él.
A két szemem most könnyesen
tekint reád, mint néma vád.
El akarsz menni, hogy ezt meg tudod tenni,
úgy fáj nekem, és nem hiszem.
Hisz úgy indult, hogy soha nem lesz vége,
hogy ez az érzés sírig elkísér.
Szívdobbanásunk egy,
majd együtt szűnik meg,
de szerelmünk még azon túl is él.