Neked gyúlnak a fények – hogy tisztán láss
Érezz úgy, ahogy én – ha már nincsen más
Érted jön fel a nap – s majd miattad hull alá
Minden érted van – vagy a fegyvert fogod rá
De én már nem akarok semmi rosszat
Már nem akarok semmi jót
Senkinek virágot és senkinek golyót
Lépteid óvja az ég – ott, a szmogon túl
Erős és bátor légy – ha majd elszabadul
Most és mindörökké – hidd vagy inkább hallgass
Minden érted van – de te mégis belehalhatsz
És én már nem akarok semmi többet
Már nem akarok semmi mást
Csak egyre rövidebb ideig várni a hatást
Hogy hihessek újra…
Hogy hihessek mégis abban
Amit ezerszer megtagadtam
Akit ezerszer löktem félre
Hogy ’elég’ vagy hogy ’még ne’
Legyen a szónak súlya
Akár szép, akár durva
Legyen ez a vég a kezdet:
Hinni szeretnék benned
Neked épül az út – ne tűnj el nyomtalanul
Rólad szól a film – nézd meg vágatlanul
Érted áll a fal – csak jó felén legyél
Neked szól a dal – a VIP jegyér’
Érted hull a bomba – a másik féltekén
Mindent lerombolva – majd kórház áll helyén
Téged hív az Úr – ha nincs, akit szeress
A mennyország vár – ha a pokol elereszt…