Van az a hely a sarkon a hintákkal
Párban boroznak, nevetnek
Árva vágyaik most már, egymásnak esnek
Nézd ott az meg én vagyok
Egyedül várom a reggelt
Nekem már nem világít a hold sem
Megégett, ez is lefőtt,
Hózd le a rolót, tedd ki a vészjelzőt!
Úgyse lesz senkim,
Akivel árnyékunkat aszfaltra festjük
Falnak dőlve levegőt nem veszünk!
Refr.
Elringat, meglegyint, elfutok, ha egyszer nincs,
Egyszer van és itt marad, egyszerre a másik
Elringat, meglegyint, elfutok, ha egyszer nincs,
Egyszer van és itt marad, egyszerre a másik szemébe nézünk!
Tudod én már előtted másnak adtam
El is törte nem sajnálta
Madarak sírtak, egy hegedű eltört
Az égben furcsa gyémánt felhők játszottak.
Most meg szembe jössz?
Buszra várunk, ketten fázunk
Nem ismerlek, máris mosolyogsz
Gondolatban belém gabalyodsz
A nevedet kérdem és te az enyémet
A szemedben látom ugyanazt a kéket
Ha lenne kedved sétálhatnánk
Tudok egy helyet a holdat várnánk
Fel se tűnik, újra itt vagy
Az árnyékunkat aszfaltra festjük
Falnak dőlve levegőt nem veszünk
A szerpentinen végig csúszva
Jobbra, vagy kettőt balra
Végre itt vagyunk, ahol épp vagyunk, egymásnak!