Költői eszközökkel
Megfestem a naplementém
Alá fekszem, megmelegszem
Ráérek hétig még
Felhőkkel futballoznék
Nem baj, ha nem én nyernék
Egy tücsköt fejbe lőnék véletlen
Ez persze nem azért volna, mert egy gengszterszerű
Valaki vagyok de, tudod nem olyan egyszerű
Az ÉLET-dolgai a lábunkra lépnek
Arcunkba másznak a fontos kérdések:
Az a leves amit eszel miért forró?
Melyik az a hős amelyik gyorsabb mint Zorró?
Milyen az a gyertya ami soha sem ég le
Milyen az a festő akinek nincsen képe?
Keresem a választ, hogy lássak tisztán
Legalább úgy, mint Vágó István édes
Hidd el nekem, hogy én mindig képes
Könyveket bújok, hogy elfogadd majd mindenem
Ne csak a testem kelljen
Orvul hátba lőtt a reggel
Ideje zoknit húzni végre
Megint mit pattog a világ
Megmentelek, nyugodj le már
Még várom a fagyis kocsit hogy lássam
Ki vele mit tettek ma jégre
Van e friss mirelit szív
Vagy bármi más...
Ezt persze nem azért mondom, mert egy hentes vagyok
Hisz' az igazi hentes az a dobok mögött ragyog
De nekem is fontosak a belsőségek
Az élet kvízében áztatott kérdések
Milyen az a fazon amin nem igazít senki?
Ki az aki midig tudja, merre kell menni?
Milyen az a süti aminek nincsen széle?
Milyen a dal aminek sosincs vége?
Keresem a választ, hogy lássak tisztán
Legalább úgy, mint Vágó István édes
Hidd el nekem, hogy én mindig képes
Könyveket bújok, hogy elfogadd majd mindenem
Ne csak a testem kelljen