Jóvízű kút
Hollós Ilona
szép, erős legény árnyas udvarán.
Járt is a kútra sok falubéli lány
alkonyat előtt, alkonyat után.
Jóvízű volt a kút, az volt a javából,
mert alkonyat után tilos ott a lány.
Nem lány, a legény sem volt fából.
Rózsafa nyílt már az udvar közepén,
s tavasz idején bátrabb a legény.
Csókot rabolt minden korsó víz után,
mégis szaporán járt oda a lány.
Jóízű volt a csók, az volt a javából,
és alkonyat után egy ilyen legény,
na lám, a lány sem lehet fából.
Eljött a tél, elhervadt már a határ,
mégis arra jár a gólyamadár.
Csend van a kútnál a legény udvarán,
s otthon a sok lány búsul szaporán.
Jó szagú volt a nyár, az volt a javából,
ment férjhez a sok lány, a legény sem táncol,
de ám a gólya sincsen fából.