Különös játszma a szerelem,
hiába menekülsz;
elveszted a kontrollt magad fölött,
ha egyszer belekerülsz.
... és, ha reménytelen most a helyzeted
ne okold önmagad,
Ami elkezdődött, az törvényszerű,
hogy valahogy megszakad.
Ezernyi bűvös érzés,
sejtelmes gondolat,
behálózzuk észrevétlen,
magunknak a másikat.
Okosnak lenni könnyű,
megfogadni nehéz;
de biztosra veheted az alapszabályt:
féltékeny sohase légy!
Hagyd, hogy menjen,
ha menni akar,
hagyd, hogy menjen el,
hagyd, hogy magától visszajöjjön,
úgyse felejthet el.
Egy mosollyal indul a játék,
csak néhány találkozás,
s azt veszed észre, hogy rajta kívül
nem lehet senki más.
...és ha gubancolódnak a szálak,
és már semmi se véd,
barátom, ne feledd az alapszabályt:
féltékeny sohase légy!
Inkább hagyd, hogy menjen,
ha menni akar,
hagyd, hogy menjen el,
hagyd, hogy magától visszajöjjön,
úgyse felejthet el.