Panaszkodom
Anonim MC
Ez a szerelem azt hiszem elég nyomorult, bonyolult
értsd már meg, szánd meg a szomorút,
Felhígult kicsit elkalódott,
Pedig úgy-ahogy tudom még a kapu kódot,
Te ezt nem értheted, héj mindig csak áltatsz
Hallod értsél már meg, kell a lelki támasz
Veled volt már ilyen? Igen? Mond csak milyen?
Kicsit olyan, mintha visszafelé verne a szívem
Ref. 2x
Most leülünk ide, és én panaszkodom,
Ma éjjel újra átéljük a kamaszkorom,
És ha már hosszú a számla az asztalokon,
Hagyd csak, én fizetek, ehhez ragaszkodom.
Gyere, nézünk ki egy percre picit, befülledt a levegő,
Hűvös az idő, de még elviselhető.
Lecserélem lassan ezt a szakadt kabátot,
Ne haragudj, hogy folyton a szavadba vágok.
Picit többet vártam, én ezt elismerem,
Lehet vele volt gond és nem is velem.
És bár van pár vigasz, de mind személytelen,
Hogy se, vele se, nélküle meg setét verem.
Jaj de nehéz nekem, hogy még reménykedem.
Ebből nem sül ki semmi, már a mesékbe sem.
Annyira reménytelen, ebből elég legyen,
Csak kapirgálok itt ezen a szeméthegyen.
És már azt is tudom, hogy az új csávót, hogy hívják,
Pedig csak kétnaponta nézem a facebook profilját.
Éppen kitettek egy képet, amin eléggé boldogok,
Mit csinálnak utána, bele se gondolok.
Dolgoztak a hormonok így konstatálom
Köszönöm, hogy meg hallgatsz drága jó barátom,
De most menjünk vissza, fázom, tudod a rossz kabátom.
Picit mesélek róla még, hogy jobban fájjon.
Mondjuk szép helyen, nyaralnak, ezt meg kell hagynom.
Egy távolinak tűnő tenger parton,
Amiről beszéltük mi is, hogy elmegyünk oda,
De az igazság az, hogy oda nem mentünk soha.
2x
És azt látom, hogy mi már nem leszünk egy párban,
Egy klubban, egy klikkben, egy körben, egy bárban.
Egy háztartásban vagy egy társaságban.
Vagy házastársak egy társasházban
Ref. 3x
Most leülünk ide, és én panaszkodom,
Ma éjjel újra átéljük a kamaszkorom,
És ha már hosszú a számla az asztalokon,
Hagyd csak, én fizetek, ehhez ragaszkodom.
értsd már meg, szánd meg a szomorút,
Felhígult kicsit elkalódott,
Pedig úgy-ahogy tudom még a kapu kódot,
Te ezt nem értheted, héj mindig csak áltatsz
Hallod értsél már meg, kell a lelki támasz
Veled volt már ilyen? Igen? Mond csak milyen?
Kicsit olyan, mintha visszafelé verne a szívem
Ref. 2x
Most leülünk ide, és én panaszkodom,
Ma éjjel újra átéljük a kamaszkorom,
És ha már hosszú a számla az asztalokon,
Hagyd csak, én fizetek, ehhez ragaszkodom.
Gyere, nézünk ki egy percre picit, befülledt a levegő,
Hűvös az idő, de még elviselhető.
Lecserélem lassan ezt a szakadt kabátot,
Ne haragudj, hogy folyton a szavadba vágok.
Picit többet vártam, én ezt elismerem,
Lehet vele volt gond és nem is velem.
És bár van pár vigasz, de mind személytelen,
Hogy se, vele se, nélküle meg setét verem.
Jaj de nehéz nekem, hogy még reménykedem.
Ebből nem sül ki semmi, már a mesékbe sem.
Annyira reménytelen, ebből elég legyen,
Csak kapirgálok itt ezen a szeméthegyen.
És már azt is tudom, hogy az új csávót, hogy hívják,
Pedig csak kétnaponta nézem a facebook profilját.
Éppen kitettek egy képet, amin eléggé boldogok,
Mit csinálnak utána, bele se gondolok.
Dolgoztak a hormonok így konstatálom
Köszönöm, hogy meg hallgatsz drága jó barátom,
De most menjünk vissza, fázom, tudod a rossz kabátom.
Picit mesélek róla még, hogy jobban fájjon.
Mondjuk szép helyen, nyaralnak, ezt meg kell hagynom.
Egy távolinak tűnő tenger parton,
Amiről beszéltük mi is, hogy elmegyünk oda,
De az igazság az, hogy oda nem mentünk soha.
2x
És azt látom, hogy mi már nem leszünk egy párban,
Egy klubban, egy klikkben, egy körben, egy bárban.
Egy háztartásban vagy egy társaságban.
Vagy házastársak egy társasházban
Ref. 3x
Most leülünk ide, és én panaszkodom,
Ma éjjel újra átéljük a kamaszkorom,
És ha már hosszú a számla az asztalokon,
Hagyd csak, én fizetek, ehhez ragaszkodom.
kapcsolódó videók
