Egyszer volt hol nem volt,
mindig így kezdődik
És mindenki tudja, hogy hogyan végződik.
A sárkánynak csak játék,
repülve messze vinni őt,
családból kiszakítva, ki épp hogy felnőtt.
A várban csak várni
a legkisebb fiút
Majd próbák és győzelem, de a sárkánynak mi jut?
Elhagyottan áll már a kastély tornya.
De a sárkány még mindig óvja.
A királylány elment, a multról szépül a kép,
sebeibe csak a vasfogú gyógyítás tép.
Egyszer volt, másképp volt,
Mert a sárkány érezte,
Most e lány, s nem a fiú lesz a veszte.
Egy holdas éjszakán…
ez Csókba zárt titok
nyakláncra fűzve nem sebez a sárkányfog.
Egymáshoz kötve,
szélfútta papír sárkány,
oldódik a bizalom, megszökik a lány.
Elhagyottan áll már a kastély tornya.
De a sárkány még mindig óvja.
Drótnélküli a tánc, a remény nem elég.
szárnyába csak a vasfogú gyógyítás tép.