v1:
Valahogy nem értette az ember,
A Menyország tiszta szándékát.
Nem tudta, mit kezdjen Istennel,
Úgy gondolta nincs szüksége rá.
Kinek első otthona egy istálló,
Első fekhelye egy kis jászol.
v2:
Még ma sem érti oly sok ember,
Karácsony tiszta csodáját.
Hogy mit tett Isten az emberrel,
És mit jelent, hogy köztünk járt.
Kinek első otthona egy istálló,
Első fekhelye egy kis jászol.
r1:
Ember lett az Isten, felvette a sorsunk,
Mindenben hasonló lett hozzánk.
A Mindenség Királya magát megalázva,
Szolgai ruhában köztünk járt.
v2
r1
r1
Érezd és lásd,
Hittel éld át,
Isten itt van köztünk!
r1