Egy szép nyári délelõtt
nagy volt az öröm;
csillogott a fény
az utcakövön.
szembe jött az úton
egy csinn-bumm zenekar.
Üsd a ritmust,
verd a nagydobot!
ne rezelj be,
nem komoly dolog!
Sok furcsa hangszer,
dudák és dobok,
a fõkolompos vitte
a marsallbotot.
Csak tátottuk a szánkat
Kovács Bandival;
bömbölte a zenekar:
Üsd a ritmust,
verd a nagydobot!
ne rezelj be,
nem komoly dolog!
...és eltelt sok év,
még most is itt vagyunk,
jobbra-balra nézünk
csak álmuldozunk.
...és ha körbeér a rosszkedv,
meg a cérna is szakad,
sohase hagyd magad!
Azért is, üsd a ritmust,
verd a nagydobot!
ne rezelj be,
nem komoly dolog!