Egy gyönyörű dallamot csendben
kishúgom énekelt éppen, mielőtt elaludt édesen
Tegnap velem volt a parkban
És csak oda jött könnyesen halkan súgta meg;
Milyen jó, hogy itt vagy velem
S ott akkor ráébredtem
Minden perc, amit adhatok neki
Később majd, amikor nagyobb lesz megérti
Minden szó, minden csoda, amit átérez e kincs
Azok lesznek az ő emlékei
Tudom, hogy el kell most menned
De ne aggódj kedves,
hisz itt maradsz ezután
Mélyen bennem élsz igazán
Te megtettél mindent s most érzem
milyen fontos a perc mi elszaladt
De ami tart, az mindig itt marad
És örökre velünk marad
Minden nap, amit együtt tölthetünk
Minden hang, amire mosollyal ébredünk
Tegyük tehát egyedül azt, amit nem felejthetünk el
Amire mindig emlékezni kell
Minden perc, amit adhatok neked
Minden csók, amitől boldogabb lehetsz
Minden szó, minden csoda, amit nem felejthetünk el
Amire mindig emlékeznünk kell
...emlékeznünk kell