Mondd meg, hogy imádom a pesti nőket
Poór Péter
de sokat jelent ez a néma csend,
tovatűnt, vidám napok álma hív,
dobogón hazavágyik a szív.
Ha a holdvilág iszogatni lát,
oda intek én, ugye vén legény
neked oly kicsiség az egész,
ha akarsz, Budapest felé mész.
Mondd meg, hogy imádom a pesti nőket,
ha arra jársz.
Mondd meg, hogy nem tudom feledni őket,
ha arra jársz.
Nézz le a Lánchídról a vén Dunára,
ha arra jársz.
Mondd meg, hogy elfogja testemet-lelkemet
a kínzó, a néma láz.
Öleld meg Pestemet, én drága Pestemet
szívedből, ha arra jársz!
Ez a drága zöld, buja, ősi föld,
ez a vérező tanya, rét, mező.
ez a bús vidék csak ez érti még,
hogy a vágy hogy emészt, hogyan ég.
Hogyha jársz a vén Duna-part felett
mondd el azt, hogy én sokat szenvedek,
hogy a számkivetés szigetén
örökké hazagondolok én.
Mondd meg, hogy imádom a pesti nőket,
ha arra jársz.
Mondd meg, hogy nem tudom feledni őket,
ha arra jársz.
Nézz le a Lánchídról a vén Dunára,
ha arra jársz.
Mondd meg, hogy elfogja testemet-lelkemet
a kínzó, a néma láz.
Öleld meg Pestemet, én drága Pestemet
szívedből, ha arra jársz!
album címe: Hazámba vágyom
megjelenés: 2005
hossz: 4:14
kiadó: Rubato \'93
zeneszerző: Kálmán Imre
szövegíró: Brammer Julius
Grunwald Alfred
stílus: operett dal
címkék: keressük!
napi megtekintések: 1
megtekintések száma: 1535