Nyáron újra fesztiválhelyszínné változik a veszprémi Gyárkert
tovább
Az ember II
Hatóságilag Tilos
Erdő szélén, kis kertben egy magányos tölgyfa áll
A nap a horizonton alig látszik már
Egy kislány ül a fánál, egész nap játszott, elfáradt, az apjára vár
De tudja, hogy nem jön ma érte, és hosszú út áll a gyermek előtt
Az erdő oly fenyegetően tekint rá
Elindul hát egyedül egy sötét ösvényen, nem tudva mi vár rá
Vajon hogy fogja megtalálni az útját?
Találkozik egy őzzel, ki így kiált:
-De hiszen ő egy ember!
Megszólítja kedvesen a kislányt:
-Neked tanulnod kell
Látni és felismerni
Érezni, és gondolkodni
Menj utadon tovább!
Sajnálom, de nem tartozol hozzánk!
Így hát tovább ballag az erdőben a kislány
Amíg a fák között egy tornyot meg nem lát
Varázslatos hely, itt nem öregszel, megtaláltad az elfek városát
Vajon ez az a hely, ahol társakra lel majd?
Meglátja őt egy elf, aki így kiált:
-De hiszen ő egy ember!
Nem lépheted át a városunk kapuját,
Mert neked tanulnod kell!
Élni és fejlődni,
Az elmúlást is elfogadni
Menj hát kérlek tovább!
Ha eltévedsz, használd a fantáziád!
A kislány búsan lépked, a sötét erdőben alig lát
Mikor egy gyönyörű fehér egyszarvú elé áll
Felpattan rá, az elviszi őt egy házhoz, ahol egy öregembert talál
Vajon itt leli meg majd az otthonát?
A ráncos, bölcs öreg ránéz, és így kiált:
-De hiszen te vagy az ember!
Bejártad te is az őseid útját,
De még tanulnod kell
A jót s a rosszat meglátni,
Alkotni, szeretni, és megérteni
Hogy kiteljesedjél hát,
Menj tovább arra, hol látod a hegy lábát!
Felér a hegyre, körbenéz, s így kiált:
-Én vagyok az ember!
Látom már innen az őseim útját,
De nekem rohannom kell
Vissza a kis kertbe
Ahol anya és apa várnak ma este!-
Az égből egy nagy madár
Felkapja őt, és békésen elszáll
A történetnek vége
A Hold fényesen kacsint le rád
Itt vagyok melletted, aludj hát, jó éjszakát!
A nap a horizonton alig látszik már
Egy kislány ül a fánál, egész nap játszott, elfáradt, az apjára vár
De tudja, hogy nem jön ma érte, és hosszú út áll a gyermek előtt
Az erdő oly fenyegetően tekint rá
Elindul hát egyedül egy sötét ösvényen, nem tudva mi vár rá
Vajon hogy fogja megtalálni az útját?
Találkozik egy őzzel, ki így kiált:
-De hiszen ő egy ember!
Megszólítja kedvesen a kislányt:
-Neked tanulnod kell
Látni és felismerni
Érezni, és gondolkodni
Menj utadon tovább!
Sajnálom, de nem tartozol hozzánk!
Így hát tovább ballag az erdőben a kislány
Amíg a fák között egy tornyot meg nem lát
Varázslatos hely, itt nem öregszel, megtaláltad az elfek városát
Vajon ez az a hely, ahol társakra lel majd?
Meglátja őt egy elf, aki így kiált:
-De hiszen ő egy ember!
Nem lépheted át a városunk kapuját,
Mert neked tanulnod kell!
Élni és fejlődni,
Az elmúlást is elfogadni
Menj hát kérlek tovább!
Ha eltévedsz, használd a fantáziád!
A kislány búsan lépked, a sötét erdőben alig lát
Mikor egy gyönyörű fehér egyszarvú elé áll
Felpattan rá, az elviszi őt egy házhoz, ahol egy öregembert talál
Vajon itt leli meg majd az otthonát?
A ráncos, bölcs öreg ránéz, és így kiált:
-De hiszen te vagy az ember!
Bejártad te is az őseid útját,
De még tanulnod kell
A jót s a rosszat meglátni,
Alkotni, szeretni, és megérteni
Hogy kiteljesedjél hát,
Menj tovább arra, hol látod a hegy lábát!
Felér a hegyre, körbenéz, s így kiált:
-Én vagyok az ember!
Látom már innen az őseim útját,
De nekem rohannom kell
Vissza a kis kertbe
Ahol anya és apa várnak ma este!-
Az égből egy nagy madár
Felkapja őt, és békésen elszáll
A történetnek vége
A Hold fényesen kacsint le rád
Itt vagyok melletted, aludj hát, jó éjszakát!
előadó:
Hatóságilag Tilos
album címe: keressük!
megjelenés: 2015
hossz: keressük!
kiadó: keressük!
zeneszerző: Tapolczai Attila
szövegíró: Tapolczai Attila
stílus: Punk
címkék: keressük!
napi megtekintések: 1
megtekintések száma: 1044
album címe: keressük!
megjelenés: 2015
hossz: keressük!
kiadó: keressük!
zeneszerző: Tapolczai Attila
szövegíró: Tapolczai Attila
stílus: Punk
címkék: keressük!
napi megtekintések: 1
megtekintések száma: 1044
kapcsolódó videók
keressük!
