Szerintem az a magyar, ki szívében érzi
Hogy hova tartozik és nem azt nézi
Elég fehér-e a bőröd és a fejed elég tar
Meglehet, hogy tévedek, de nem ettől leszel magyar
Nem attól leszel magyar, hogy nem koccintasz a söröddel
Vagy a honfitársad karját magyar zászlót lengetve töröd el
Nem te fogod eldönteni ki polgár, s ki áruló
Ha nem tetszik a véleményem, mondd a tiéd mitől jó?
Én is magyar vagyok, neked mégsem ártok
Miért ne lehetnénk jó barátok?
Fogjunk össze, jut itt mindkettőnknek elég hely
Ha könnyes szemmel énekled a Székely himnuszt, rendben van
De ne nevezz engem árulónak, csak mert másra szavaztam
Azt a földet taposom, mint te, csak éppen nem értem
Hogy mért kell utálni azt, aki nem úgy hisz, mint reméltem
Nem attól leszel magyar, ha isteníted Szálasit
Vagy ha késed a tiédnél sötétkésebb bőrt hasít
Mért van az, hogy gyűlölködni könnyebb, mint a békesség
Nem hiszem, hogy kéne hozzá különleges képesség
Én is magyar vagyok?