Agyhalál
Kardos-Horváth János
A szív korábban kelt fel reggel,
Nem bírt aludni a régi testtel.
Az van, hogy akármerre járok
Mindenütt ismétlést találok.
Add vissza a szabadságot nekem!
Tőled kaptam az első jéghegyet
Más, mint a nőt én úgy cserélhetek.
Tengert, éghajlatot vagy álmot
De egyet nem válthatok: világot.
Add vissza a szabadságot nekem!
Ne mondd, hogy nem gondoltad még
Az emberek olyan hülyék
Ne mondd, hogy nem gondoltad azt
Hogy engem soha el nem hagysz
Ne mondd, hogy minden így a jó
És senki nem pótolható
Ne mondd, hogy minden attól szép
A szerelem szíveket tép szét
A szív korábban kelt fel reggel
Nem bírt aludni a régi testtel
Van az a szó, mitől annyira félek
A közömbösségtől ezért kérlek
Add vissza a szabadságot nekem!
Ne mondd, hogy nem gondoltad még
Az emberek olyan hülyék
Ne mondd, hogy nem gondoltad azt
Hogy engem soha el nem hagysz!
Ne mondd, hogy minden így a jó
És senki nem pótolható
Ne mondd, hogy előre tudtad már
Hogy Tőled áll be az Agyhalál
Ne mondd, hogy nem gondoltad még
Az emberek olyan hülyék
Ne mondd, hogy nem gondoltad azt
Hogy engem soha el nem hagysz
Ne mondd, hogy minden így a jó
És senki nem pótolható
Ne mondd, hogy minden attól szép
A szerelem szíveket tép szét!
Nem bírt aludni a régi testtel.
Az van, hogy akármerre járok
Mindenütt ismétlést találok.
Add vissza a szabadságot nekem!
Tőled kaptam az első jéghegyet
Más, mint a nőt én úgy cserélhetek.
Tengert, éghajlatot vagy álmot
De egyet nem válthatok: világot.
Add vissza a szabadságot nekem!
Ne mondd, hogy nem gondoltad még
Az emberek olyan hülyék
Ne mondd, hogy nem gondoltad azt
Hogy engem soha el nem hagysz
Ne mondd, hogy minden így a jó
És senki nem pótolható
Ne mondd, hogy minden attól szép
A szerelem szíveket tép szét
A szív korábban kelt fel reggel
Nem bírt aludni a régi testtel
Van az a szó, mitől annyira félek
A közömbösségtől ezért kérlek
Add vissza a szabadságot nekem!
Ne mondd, hogy nem gondoltad még
Az emberek olyan hülyék
Ne mondd, hogy nem gondoltad azt
Hogy engem soha el nem hagysz!
Ne mondd, hogy minden így a jó
És senki nem pótolható
Ne mondd, hogy előre tudtad már
Hogy Tőled áll be az Agyhalál
Ne mondd, hogy nem gondoltad még
Az emberek olyan hülyék
Ne mondd, hogy nem gondoltad azt
Hogy engem soha el nem hagysz
Ne mondd, hogy minden így a jó
És senki nem pótolható
Ne mondd, hogy minden attól szép
A szerelem szíveket tép szét!
előadó:
Kardos-Horváth János
album címe: 40 Mínusz
megjelenés: keressük!
hossz: 02:27
kiadó: szerző kiadás
zeneszerző: Kardos Horváth János
szövegíró: Kardos Horváth János
stílus: Alternatív
címkék: Búcsúzós, Csalódás, Depresszió, életérzés, Elmúlás, Emlék, Hazugság, Hűség, Kín, Könny, Lágy, Mélypont, Psziché, Sírós, Sodró, Sors, Szabad, Szabadság, Szakítós, Szerelem, Szerelmes, Szomorú, Utolsó dal, Válság
napi megtekintések: 1
megtekintések száma: 1441
album címe: 40 Mínusz
megjelenés: keressük!
hossz: 02:27
kiadó: szerző kiadás
zeneszerző: Kardos Horváth János
szövegíró: Kardos Horváth János
stílus: Alternatív
címkék: Búcsúzós, Csalódás, Depresszió, életérzés, Elmúlás, Emlék, Hazugság, Hűség, Kín, Könny, Lágy, Mélypont, Psziché, Sírós, Sodró, Sors, Szabad, Szabadság, Szakítós, Szerelem, Szerelmes, Szomorú, Utolsó dal, Válság
napi megtekintések: 1
megtekintések száma: 1441
kapcsolódó videók
