A védett menedék,
a féltett bizalom,
egy boldog lét
szakadt szét,
mint egy nyaklánc.
A méreg kiborult,
az álarc földre hullt,
s már én is érzem,
vad a tánc,
amit jársz.
MÉGIS, MÉGIS HINNI AKAROM,
HOGY ODABENT LÁTOD, ÉRTED, ÉRZED MÉG A SZÍVEM.
S KÖZBEN TAGADOM,
AMIT ŐRIZ A BŐR MEG A SZÁJ,
HOGY SZERETNI FÁJ!
OH-OH! (feel)
SZERETNI FÁJ!
OH-OH! (feel)
Ma újra nagy a csend,
de mégsincs béke bent.
A mélyben már
dühöt szít,
forr a vulkán.
Egy szó, egy ok elég
és robban, támad, ég,
s a füstje-lángja,
mint a láva
szakad rám.
MÉGIS, MÉGIS HINNI AKAROM,
HOGY ODABENT LÁTOD, ÉRTED, ÉRZED MÉG A SZÍVEM.
S KÖZBEN TAGADOM,
AMIT ŐRIZ A BŐR MEG A SZÁJ,
HOGY SZERETNI FÁJ!
OH-OH! (feel)
SZERETNI FÁJ!
OH-OH! (feel)
HARCOL MÉG SZÍVEM,
S KÖZBEN TAGADOM,
AMIT ŐRIZ A BŐR MEG A SZÁJ,
HOGY SZERETNI FÁJ!
OH-OH! (feel)
SZERETNI FÁJ!
OH-OH! (feel)
SZERETNI FÁJ!
OH-OH! (feel)
SZERETNI FÁJ!