Valahol délen, idegen tájon,
rideg a föld, hideg az ég.
Kenyerem száraz, egyedül élek,
szívemben bánat fájón ég.
Bolyong a végtelen úton a vándor,
céltalan jár száz lidérc után.
Messzire vitt a kósza szél hazámtól,
viszont nem látom sohase tán.
Valahol délen, idegen tájon
szomorú élet vár énrám.
Távol bujdosom én hazámtól,
pálmák között álmodom az akácról.
Bólogató akác erdőn a szél zúg,
hazafelé arra visz az út.
Valahol délen, idegen tájon,
rideg a föld, hideg az ég.
Kenyerem száraz, egyedül élek,
szívemben bánat fájón ég.
Bolyong a végtelen úton a vándor,
céltalan jár száz lidérc után.
Messzire vitt a kósza szél hazámtól,
viszont nem látom sohase tán.
Haza hív álmom. Hazai tájon
ragyog-e még a kék ég rám?