Asszony lesz a lányból, bimbóból a rózsa,
Sok-sok édes percből, sok-sok boldog óra.
Az órákból napok, a napokból évek,
Fekete fürtökből lassan hófehérek,
Lassan hófehérek.
Meg nem állíthatjuk az idő múlását,
Késő ősz időben virág hervadását.
Mert jöhet a tél is, a virág lehullhat,
Csak a mi szerelmünk soha el nem múlhat,
Soha el nem múlhat.