Ott állsz az út végén
Lovay László
Hosszú-hosszú évek
emléke összefűz veled,
mennyi-mennyi mindent
köszönni tartozom neked.
Refr.:
Tévúton járok,
sajnos néha-néha én,
de bárhová megyek,
te ott állsz az út végén.
Verse:
Mindent megbocsájtasz
és mindig jót akarsz nekem,
hogyha néha bántlak,
akkor is jó vagy velem.
Refr.
És boldog vagyok, hogy veled élhetek,
és örülök nagyon neked.
Minden elmúlik: a bánat, az öröm,
s hogy te mégis maradsz, köszönöm.
Verse:
Hosszú-hosszú évek
emléke összefűz veled,
mennyi-mennyi mindent
köszönni tartozom neked.
Refr.:
Tévúton járok,
sajnos néha-néha én,
de bárhová megyek,
te ott állsz az út végén.
Próza:
Nagyszerű vagy,
csak te vagy ilyen,
köszönöm neked azt,
azt hogy ilyen vagy velem.
Refr.:
Tévúton járok,
sajnos néha-néha én,
de bárhová megyek,
te ott állsz az út végén.
album címe: Csak a jók mennek el
megjelenés: keressük!
hossz: 5:37
kiadó: Lamarti Hanglemezkiadó Kft.
zeneszerző: Máté Péter
szövegíró: S Nagy István
stílus: Táncdal
címkék: élet, életérzés, Emberséges, Emlék, érzelmes, Hála, Hűség, Igaz, Lágy, Múltidéző, Pozitív, Retro, Romantikus, Sláger, Szerelmes
napi megtekintések: 1
megtekintések száma: 1244