Levelem jött a falumból, ahol én nem jártam már sok éve
Egy szomorúfűzfa levél volt egy fehér boítékba téve
De nem volt abba semmi írva, mégis elfakadtam sírva tőle
Mert, hogy nálunk szomorúfűz sehol sincsen, csak a temetőben
De nem megyek el a falumba, mert nem enged a szégyenkezés engem
Hányszor mondta édesanyám, gyere haza édes fiam lelkem
Jaj, de megkérem a vadgalambot, amelyik a sírhantra ott rá száll
Hogy mondjon el egy imádságot, helyettem is a szomorúfűzfánál
Jaj, de megkérem a vadgalambot, amelyik a sírhantra ott rá száll
Hogy mondjon el egy imádságot, helyettem is a szomorúfűzfánál