Gyermekként ezernyi csoda vár még,
titkokat rejt még ez a világ,
de túl hamar eltelik ez a pár év:
felnövünk, s nincs tovább…
Elveszíti színét a szivárvány,
a csillagok fénye is kifakul,
nem hiszünk abban már,
hogy a sárkány hét feje porba hull;
mert másképp alakul…
Refr.:
Gyere, mesélj még, mielőtt felnőnék,
szívesen lennék most egy kicsit gyermek még.
Gyere, mesélj még! Hadd legyen szép emlék
az, ami elmúlt valamikor réges-rég.
Most is játszunk még, de nem ugyanúgy,
ez túl komoly, van, ki sohase nyer.
Visszavágyunk arra, ami elmúlt,
de a tegnap nem jön el.
Egyszer volt, lehet, hogy soha nem lesz
újra úgy, mint a legelején,
nem találunk vissza a mesékhez,
nem segít már a fény,
bárhogy szeretném…
Refr.:
Gyere, mesélj még, mielőtt felnőnék,
szívesen lennék most egy kicsit gyermek még.
Gyere, mesélj még! Hadd legyen szép emlék
az, ami elmúlt valamikor réges-rég.
Mondd el az igazat! Mondd el azt, hogy mi marad végül a mese után!
Vagy mondd azt, hogy a mese nem múlik el sohase, végtelen lesz talán…
Refr.:
Gyere, mesélj még, mielőtt felnőnék,
szívesen lennék most egy kicsit gyermek még.
Gyere, mesélj még! Hadd legyen szép emlék
az, ami elmúlt valamikor réges-rég.