Hulló csillagok
Kovács Erzsi
ezüstös fényben
mért égtek el?
Hulló csillagok,
mint könnyű sóhaj
úgy tűntök el.
Egy álom és egy nyár
veletek tovaszáll.
Pár nap még talán,
s azután már őszre jár.
Hulló csillagok,
akárhogy fáj is,
búcsúzni kell,
bár a szép napok
emlékek nélkül
nem múltak el.
Csak zúgj őszi szél,
ez a nyár bennem él,
mert rágondolok,
akit ti nékem adtatok
ezüstös fényben égő,
hulló csillagok.
Hulló csillagok,
akárhogy fáj is,
búcsúzni kell,
bár a szép napok
emlékek nélkül
nem múltak el.
Csak zúgj őszi szél,
ez a nyár bennem él,
mert rágondolok,
akit ti nékem adtatok
ezüstös fényben égő,
hulló csillagok.
(Hulló csillagok.)