Irigylem én
Breitner János
Irigylem én az utcátok porát,
nem látja más a lépteid nyomát,
és irigylem, ha reggel
a napfény csókja kelt fel.
Jaj, mért nem vagyok láthatatlan ember?
Irigylem én a kerted illatát,
hisz nyitva áll előtte kis szobád,
és cserélnék az esttel,
hogy álmod szőjem egyszer.
Jaj, mért nem vagyok láthatatlan ember?
Mint ahogy a fény után az árnyék,
nyomodba járnék, szerelmesem.
Érted minden rosszal perbe szállnék,
rád úgy vigyáznék szerelmesen.
De hogyha ég a csókod ajkamon,
hozzám simulsz, s a hangod hallhatom,
s az utcán a sok ember,
ha bámul irigy szemmel,
én nem lennék már láthatatlan ember.
Mint ahogy a fény után az árnyék,
nyomodba járnék, szerelmesem.
Érted minden rosszal perbe szállnék,
rád úgy vigyáznék szerelmesen.
De hogyha ég a csókod ajkamon,
hozzám simulsz, s a hangod hallhatom,
s az utcán a sok ember,
ha bámul irigy szemmel,
én nem lennék már láthatatlan ember.
nem látja más a lépteid nyomát,
és irigylem, ha reggel
a napfény csókja kelt fel.
Jaj, mért nem vagyok láthatatlan ember?
Irigylem én a kerted illatát,
hisz nyitva áll előtte kis szobád,
és cserélnék az esttel,
hogy álmod szőjem egyszer.
Jaj, mért nem vagyok láthatatlan ember?
Mint ahogy a fény után az árnyék,
nyomodba járnék, szerelmesem.
Érted minden rosszal perbe szállnék,
rád úgy vigyáznék szerelmesen.
De hogyha ég a csókod ajkamon,
hozzám simulsz, s a hangod hallhatom,
s az utcán a sok ember,
ha bámul irigy szemmel,
én nem lennék már láthatatlan ember.
Mint ahogy a fény után az árnyék,
nyomodba járnék, szerelmesem.
Érted minden rosszal perbe szállnék,
rád úgy vigyáznék szerelmesen.
De hogyha ég a csókod ajkamon,
hozzám simulsz, s a hangod hallhatom,
s az utcán a sok ember,
ha bámul irigy szemmel,
én nem lennék már láthatatlan ember.
kapcsolódó videók
