De vajon mit mond erről a pszichológus?

Hogyan látja ő a művészetet, a kreativitást és a tehetséget? A következő vendég dr. Gyarmathy Éva volt.

- vallja a pszichológus.

A szakember szerint a dopamin sokkal gyorsabban szívódik fel a művészlelkek szervezetében, mint az átlagos embereknél. Ezért válnak könnyebben depresszióssá. A gyerekek is sokszor ezekkel a tünetekkel jelzik, hogy a művészet, a kultúra hiányzik az életükből. 

- A tehetség nem azzal foglalkozik, hogy valami lehetséges-e, hanem hogy hogyan lehetséges annak megvalósítása - tette hozzá végül dr. Gyarmathy Éva.

A GAP-ben (Tímea tánciskolájában) a koreográfus megtanítja a fiatalokat arra, hogy hogyan tudja kiaknázni, fejleszteni és kiteljesíteni a tehetségét.

Uralkodni akarsz? Uralkodj magadon - fűzte hozzá jól időzítve dr. Gyarmathy Éva

A legnehezebb dolog. Egy művész számára hatványozottan, És nem létezik egységes mérce arra vonatkozóan, hogy mitől válik valaki művésszé. De mindenképpen magáévá kell tennie a produktumot. Ez pedig már egyéniség és kreativitás kérdése is. Ha ezt meg tudja lépni, ha uralkodik magán, ugyanakkor önmagát is adja és kiteljesedik, a művész akkor válik igazán önmagává. 

Kísérletezni önmagunkkal, újdonságokat felfedezni a továbblépés érdekében - ez a kulcs, hiszen más úton járva megreked a tehetség.

Mivel a Grecsó Zoltán (a moderátor) maga is táncos, a beszélgetést némiképp elvitte a szakmázás irányába. Olyan mélységbe ahol már nem feltétlenül érthető vagy érdekfeszítő a közönség számára minden gondolat.

A táncosok, azaz a Gangaray Artistic Program és vezetőjük amellett, hogy világszínvonalú és különleges tánckoreográfiákat alkotnak, a tehetséggondozásra is nagy hangsúlyt fektetnek. A fent említett kérdésekre tehát kielégítő szakértői válaszokkal és meglátásokkal készült a Gangaray Artistic Program vezetője, Maday Tímea. 

A táncművészek Bali Boglárka, Hoffer Tekla, Molnár Léna és Pauline Gaujour voltak. Az ő produkciójukkal kezdődött az este. Egészen pontosan egyetlen táncos önkifejezésével, amely egy zaklatott táncban teljesedett ki. És ez nem csupán mozgáskultúra - színház is volt. A táncos performanszok az este folyamán több alkalommal is színpadra léptek, egyfajta tagoltságot adva és rendszert formálva. Hogy aztán 

Hajós András gitárjátékának dallamait hallgatva, Bali Boglárka inspiratív táncát figyelve érjen véget a Hajógyár 20222-es utolsó Zene x Tánc-eseménye.

 

Hajós András mintha kilógott volna a sorból ezen az estén

A koreográfus, a táncművész, a tánchoz nagyon is értő módon forduló pszichológus és a zenei területen jártas, humoros műsorvezető ült egymás mellett a színpadon az est záróakkordjaként. Annak érdekében, hogy némi konklúzió szülessen a látottak-hallottak kapcsán. Hajós - amellett, hogy szarkasztikusnak nevezte őt a moderátor -cinikus is. 

Érezhetően nem volt könnyű dolga ezen az estén Grecsó Zoltán táncpedagógus-koreográfusnak akkor, amikor kérdéseket intézett Hajóshoz és szeretett volna egy logikus, meghatározott tematika szerint haladni - amely, feltételezem, hogy a koncepcióba - a Hajógyár-estek sorába is maximálisan illeszkedett volna. De ilyen a művészet, a kreativitás és a spontaneitás.

Ahogyan Hajós fogalmazott: az autisztikus személyiség ilyen. Átír, felülír, formál, s ebből aztán valami egészen egyedi alakul ki, ahogyan történt ez a hajón is, ahol 

a zene, a humor, a tánc és a pszichológia keverékéből egy egészen zavarba ejtő elegy alakult ki, amelyet a látogató magával visz a villamosra, az éjszakába, az álmaiba, a holnapjába.

És töpreng. Azon, amit látott és hallott. És ez a művészet lényege, nem igaz? Hogy inspiráljon, hogy gondolatokat ébresszen és azáltal, hogy az átélt performanszokból talán beépítünk valamit magunkba, a hétköznapjainkba gazdagabbá válunk.

 

 

 

 Fotók: Zeneszöveg.hu