ÜZENJ DALSZÖVEGES HANGULATKÁRTYÁKKAL! ITT A MOODLYRIX!
A Moodlyrix hangulatkártyákat rejt, amelyeket ismerőseinkkel megosztva dalszöveg-részletekkel fejezhetjük ki pillanatnyi érzéseinket, gondolatainkat. Szuper lehetőség arra
tovább
megjelenés:
2023-03-01 20:42:38
napi megtekintések: 1
megtekintések száma: 515
A Hajógyár beszélgetés-sorozata a tavalyi év hazai alternatív zenéjének egyik legkiemelkedőbb lemezét létrehozó zenekarának duó formációjával zárta februárt, akik egyébként már számtalan külföldi sikert is magukénak tudhatnak. A fiúk pedig kiegészültek egy kiemelkedően tehetséges látványtervező-illusztrátorral is, akit már maguk is jól ismernek.
Dobos Emőke kortárs képzőművész, alkotói világát összművészeti, multidiszciplináris hozzáállás határozza meg, műveiben kísérletezik manuális és digitális technikákkal egyaránt, a hagyományos grafikai eljárások mellett többek között dolgozik fával, kerámiával, textillel is. A Platon Karataev zenekar vizuális világának megalkotója, klipek, lemezborítók és az együtteshez köthető grafikák tervezője.
Partért kiáltottunk az A38 hajó gyomrában
A Platon Karataev a korábbi években angol dalaival számtalan külföldi országba eljutott, és sok határon túli rajongót is megmozgattak, tavaly pedig magyar nyelvű dalokkal is jelentkeztek. A lélek mélyét a legtermészetesebb szimbólumokkal, archékkal megközelítő szövegek egyedi atmoszférával társulnak a zenekar dalaiban. Ez az atmoszféra pedig élőben még erősebb.
“Vákumot szitál bennem semmi spirál”
Ezzel kezdődött az este és őszintén érdekelt, hogy ez a sor hogyan született. És hogy milyen mélyen húzódik annak a depresszív hangulatnak a gyökere, amely áthatja a dalt és és amely a mélybe rántja az előadót – a szöveg folytatása szerint. Ez a Partért kiált.
Voltak a kétezres években (is), hazánkban (is) kiváló poszt-rock/metal/akusztikus zenekarok. Akkor többüket cipőbámulósnak is hívtuk, s ma este is ez a kifejezés jutott eszembe. A korábbi, fentebb említett csapatok dalaiban – annak ellenére, hogy meglehetősen pesszimisták voltak és sötét képeket festettek a szövegeikben – tele voltak a zenei alapok lendülettel és erővel. És mintha ez a kettősség teremtette volna meg azt az energikus atmoszférát, amely feltöltött, ha részt vettünk a koncertjeiken vagy amikor otthon hallgattuk a dalaikat a nappali dohányfüstös, nasugarakkal átszőtt, délutáni félhomályában.
És még ma is léteznek élettel teli hazai formációk ezen a színtéren (is). Hogy csak egyet említsek: a Platon Karatev duó Kátai Tamás zenei zsenialitás-projektje, a poszt-rock/experimentál/metal Thy Catafalque társaságában is fellépett már. Ez a fajta energia mintha nem érkezett volna meg ma este a Platon Karataev duó előadásával a hajó színpadára. És reméltem, hogy a beszélgetést követően kiderül, hogy mindez nem a rajongótáboruk általános életérzését és lelkiállapotát tükrözi.
Mert nem kell, hogy a zenei enerváltság feltétlenül depresszív is legyen. Hasonló érzésem volt a Petruska-esten fellépő fiatal tehetség, Géem kapcsán is. Hálószobapopként jellemeztem a műfajt, amelyben Géem alkot, mert így neveztük már a kétezres években is. Nem tartalmaz túl sok lüktetést, de kifejezetten egyedi. A Platon sem tartalmaz túl sok életigenlést, de azért a duó is végtelenül karaktereset és mélyérzésű, filozofikus tartalmat alkot. Kiválóan illeszkedik a felsorolt előadók sorába az Analog Balaton is. A formáció elképesztő fellépésével a Strand Fesztiválon találkoztam. Láttam, hogy közel teltházat eneráltak a Budapest Parkban is. Ezek az előadók mintha egyfajta láncolatot alkotnának, s egy nagy, közös halmazzal festenék meg a mai magyar fiatalság – de legalábbis a rajongótáboruk – élethez való hozzáállását és energiaszintjét is. És tekintve a Platon Karataev-duó népszerűségét – a teltházat az A38 hajón –, abszolút megtalálja a közönségét.
A portrébeszélgetés előtt néhány szerzeményt elő is adtak, melyet a közönség néma csendben és érzésem szerint teljes áhítattal hallgatott végig. Így például a Lassú madár című alkotást.
A Platon Karataev-el Hegyi Dóri (Ohnody) beszélgetett a közös munkafolyamatokról Balla Gergellyel és Czakó-Kuraly Sebestyénnel. Ebben partnerük volt Dobos Emőke multidiszciplináris művész, aki a duó vizuális tartalmaiért felel.
Az este moderátora, Ohnody koncepciója az volt, hogy kiemelve egy-egy karakteres dalszöveg-részletet kérdezte a tagokat a Platon Karataev világáról.
Platon Karataev dalszövegeket itt találsz.
“A végtelen keresi a kapaszkodót”
Partért kiált: mit jelent a víz, valamint a víz és a part egymáshoz való viszonya a Platon szövegekben?
Dobos Emőke szerint a duó számos dalszövege tartalmaz ellentmondásokat. Ilyen például az a sor, is hogy “a végtelen keresi a kapaszkodót”.
– A víz és a part egymáshoz való viszonya oldandó és nem megoldandó. Ezért mindenki számára más a megfejtése. Ezer kérdőjellel ér fel az adott szöveg mondatvégi írásjele. Sokkal mélyebb jelentéstartalommal bír a narratíva és az általa festett képek, mint ahogyan az első látásra tűnik. Amiről beszélni szeretnék, gyakorta nem artikulálható. Még akkor sem, ha a lehető legsűrűbb szövésű a nyelv szövete – mondta Balla Gergely, utalva egyúttal a szanszkritra és a buddhizmusban megjelenő gondolatokra is.
– A part az a hely, ahol visszatérünk abba az állapotba, amelyben megszülettünk. Ezt az egységet legközelebb a halálban élhetjük majd meg. És oda tartunk, arra a partra, ahol a világra jöttünk – fogalmazta meg gondolatait a Partért kiált szövege kapcsán Czakó-Kuraly Sebestyén.
“Követ kötök köré, az elme elmerül nem beszélem nyelved, de beszélek emberül”
Balla Gergő szerint ez is egyfajta ellentmondás, hiszen a szavakon túli világról igyekszik szavakkal beszélni:
– És éppen ezért érzékelhető benne egyfajta dadogás. Mert nem tudjuk szavakkal maradéktalanul kifejezni a bennünk lévő tartományt. Tudat alatt pedig hat az emberre az, hogy a kimondhatatlant igyekszik megfogalmazni. De ez nem sikerül maradéktalanul – vélekedett Balla Gergely a szövegekkel kapcsolatban.
– A mindennapi létezésünk is dadogás. Nem tudunk róla mindent, hogyan is fejezhetnénk ki magunkat dadogás nélkül arról, amit nem ismerünk magunkban – tette hozzá Dobos Emőke.
A művész Balla Gergely felesége. Már a formáció alakulása előtt is ismerték egymást. Így hát nem véletlen, hogy teljesen homogén egységet alkot a Platon zeneisége és vizualitása.
“Fagyott csontok az égen a csillagok/Fagyott csontokban dermedt vér én vagyok” – Vajon melyek a nyelvek korlátai?
– Az alkotói folyamat során egyfajta módosult tudatállapotot generálok az önmagam számára felállított szabályokkal. És amikor visszatérek a valóságba, rácsodálkozom, hogy mit is alkottam azon a megváltozott síkon. Ez egyfajta automatikus írás – fogalmazott Balla Gergely a Platon-dalok alkotásához kapcsolódóan.
Ez az este elvezetett a Platon Karataev mélységeinek megértéséhez
Annyira fájdalmasan mély gondolatokat osztottak meg a hallgatókkal a tagok és a vizualitásért felelős művész, amelyeket az este elején elképzelni sem tudtam úgy, hogy csupán a dalokat hallgattam. S az a fajta – általam depressziónak, cipőbámulásnak nevezett érzet, amely áthatja a duó szerzeményeit – , talán inkább jelenti a mélységeink felé fordulást, mintsem végtelen szomorúságot. Jóval karakteresebben, szövevényesebben gyökerezik a Platon Karataev dalszövegeiben és zeneiségében annál, mintsem egyetlen szóval leírjuk és introvertáltnak nevezzük.
A beszélgetés egyfajta iránymutatást jelentett a duó művészetéhez. Egy egészen más perspektívát, mint amelyet én eddig láttam a Platon horizontján. Mert nem feltétlenül talál el minden hallgatót azonnal. Így azonban jóval több értő fül nyílhat meg majd meg a duó zenéje felé.
Vagy épp hogy nem tévedés, amit korábban gondoltam? Hiszen maguk az alkotók is elmondták, hogy mindenki ott és úgy értelmezi a sorokat, ahol a saját lelkiállapota az adott pillanatban elhelyezkedik az adott életszakaszban. És ahogyan Balla Gergely is fogalmazott: gyakran zárulnak a dalszövegek, a gondolatai – akár csak képletesen is, de – megannyi kérdőjellel. Hogy nyitva hagyják az értelmezés és a megélés lehetőségét a hallgatók számára. Nincs tehát jó vagy rossz megfejtés, csupán filozofálás az élet fonákjáról.
Az esemény a Petőfi 200 Emlékév keretében a Nemzeti Kulturális Alap támogatásával jött létre.