Az Agavoid által megteremtett hipnotikus atmoszférában ezúttal a Tünet Együttes kalandozott. A formáció – Szabó Réka irányításával – 2002 óta színesíti a hazai kortárs tánc és színházi életet. A társulatra jellemző, hogy nem hódolnak be a konvencióknak, előadásaikban tökéletesen képesek elmosni a műfaji határokat megteremtve a szöveg, a mozgás, a zene és a vizualitás fúzióját.

A társulat utolsó fellépésének lehettünk tanúi, hiszen befejezik ezt a típusú tevékenységet, de legalábbis – ahogyan Grecsó Zoltán fogalmazott – hibernálják a Tünet Együttest. Szomorú apropó volt ez az este és szomorú volt a történet is, amelyet Szabó Réka elmesélt: a műszaki egyetemen tanít matematikát és informatikát, de már a kommunizmus idején szerelembe esett a kortárs tánccal. Annak ellenére, hogy akkoriban még tiltottnak számított ez a műfaj hazánkban. Az a 2002-es dátum, amely a társulat origóját jelzi, csak egy dátum. 

– Organikus folyamatként jött létre a Tünet Együttes, szinte a munka közben. Szeretek műfajkat vegyíteni, ez látszott már az Éjszaka csodái című előadásban is, amelyet Weöres Sándor versére alkottunk – vallotta Réka visszatekintve a kezdetekre és a fejlődési ívre.

Ilyen szürreális világok megteremtése során, Réka és Dániel közös munkájának köszönhetően fejlődött ki a formáció lénye. Fizikai színház, a technológiával való  együttműködés és a táncművészet különböző műfajainak keverése, a szöveg, a képzőművészet, a matematika és a mozgás mindenféle formája – ezek együtteséből alakult ki a Tünet Együttes.

Réka olyan érzékletesen és szenvedélyesen, ugyanakkor mérhetetlen higgadtsággal beszélt az együttes fejlődési ívéről és produktumairól, hogy lehetetlen volt nem a színpadra szegezni a tekintetem és elkeseredetten nyugtázni, hogy akkor fedeztem fel magamnak a Tünet Együttest, amikor feloszlanak. De azért keserédes is az érzés, mert legalább az utolsó fellépésen ott voltam és hallottam az alkotókat erről a rendkívül komplex művészeti folyamatról beszélni. 

Nagy sikernek örvendett korábban az A létezés eufóriája című film kapcsán készült munkájuk. Ezzel kapcsolatban Szabó Réka elmondta,  hogy újra játssza majd a filmet a Toldi Mozi, így aki szeretné, filmszínházi keretek között is megtekintheti.

– Álom és szerelem volt, amit a Tünet Együttessel csináltunk. Mégsem sikerült nem megkeserednem – révedezett Réka a formáció művészeti vezetője.

– Húszéves működést lezárni nem lehet egyik napról a másikra. Amikor azonban eldöntöttük, hogy vége, az igazán felemelő érzés volt. Mert a mi kezünkben volt az irányítás. Ugyanakkor ennek következményei vannak, hiszen az életünk rendkívül fontos részét zárjuk le. Olyan dolgokat veszítünk el, amelyeket most még elképzelni sem tudunk. Reménykedve tekintek a jövőbe, de szomorú is vagyok – fogalmazta meg érzéseit Szász Dániel táncos.

Vajon milyen lehetett Réka személyisége akkor, amikor még hihetetlen energiával dolgozott a formációért, ha még így, ma – saját bevallása szerint megkeseredett állapotában – is olyannyira magával ragadó élmény őt hallgatni?

Az egyik legnagyobb élmény volt az eddigi Hajógyár-estek történetében. Azáró performanszban pedig Grecsó Zoltán – aki maga is táncos – is részt vett, ez még különlegesebbé tette az utolsó produkciót a hajó gyomrában.

Június 13-án búcsúzik a Tünet, a részletekről itt lehet tájékozódni.

Grecsó Zoltán vendégei ez alkalommal is mindent megtettek, hogy a lehető legjobban demonstrálják a zene és mozgás szimbiózisát, ugyanis a két formáció a táncművészekkel kiegészülve több rögtönzött performanszt is bemutatott jelenlévőknek.