Felismerjük, ha van ember a dal mögött, de azt már nem, ha MI-t is használtak hozzá

megjelenés:
2023-10-10 21:33:53

napi megtekintések: 1

megtekintések száma: 296

A közönség többsége a mesterséges intelligencia segítségével írt dalokat az ember művének véli, de magabiztosan felismeri, ha igazi dalszerző egyáltalán nem vett részt az alkotásban   – derült ki az Artisjus Dalszerzők napi kísérletéből. 





Meglepő eredménnyel zárult az Artisjus MI-dalfelismerő kísérlete


Míg a 100%-ban MI által írt dalt többen beazonosították, a részben és teljesen „emberi” alkotásokat már alig tudták megkülönböztetni egymástól: csak minden harmadik tippelő jött rá, hogy melyik az emberi szerzemény, míg az MI-ember koprodukciót a legtöbben teljesen emberinek gondolták. Nem úgy, mint 



a kísérletbe bevont kilenc zenész, zenei újságíró és MI szakértő – köztük Dés László, Harcsa Veronika, Járai Márk és Mérő László, akiknek sikerült tetten érni a mesterséges intelligencia nyomát a szerzeményekben. 





Vajon még képesek vagyunk megkülönböztetni a mesterséges intelligencia és az igazi dalszerzők által írt dalokat?


Erre a kérdésre kereste a választ az Artisjus egyedülálló kísérlete, melyben egy dalszerző páros szerzeménye „küzdött meg” egy részben és egy teljesen MI által írt dallal. A kísérlethez október 8-ig, a Dalszerzők napjáig bárki csatlakozhatott a kösziadalt.hu oldalon, ahol meg lehetett tippelni, hogy melyik dal emberi és melyik gépi szerzemény. 


A kísérletben elsőként kilenc ismert dalszerző, zenei újságíró és MI szakértő – Balla Gergely, Barkóczi Noémi, Czutor Zoltán, Csepelyi Adrienn, Dés László, Harcsa Veronika, Hegyi Dóra, Járai Márk és Mérő László – vett részt, akik elmondták véleményüket a mesterséges intelligencia és az alkotómunka viszonyáról. 


Az erről készült videóban elárulták azt is, hogy milyen különbségek megfigyelésével jöttek rá a megfejtésre.





Dés László a mesterséges intelligencia tudatos használatában látja a helyes utat


„Ahogy az internet vagy a mobiltelefon is baromi jó, a mesterséges intelligencia is lehet az – de minden attól függ, hogyan használjuk. Ha bizonyos ötletek megvalósításában segítségül hívjuk, az még rendben lehet. Viszont az már baj, ha miatta eltávolodunk az embertől és az emberi zenéléstől, mert az páratlan és pótolhatatlan”. Míg a gép dalszerzői alkalmasságával kapcsolatban Czutor Zoltán kételkedésének, Járai Márk pedig félelmének adott hangot, így vagy úgy mindannyian megerősítették az előzetes felmérés eredményét, miszerint a magyar dalszerzők többsége ragaszkodik a hagyományos alkotói munkához. „Biztos vagyok benne, hogy dalszerzőként nem fogom beépíteni az MI-t az alkotásba. Nálunk a dalszerzés a lényeg. Az, hogy az ember dalszerző, az egyben egyfajta gondolkodásmód, egy életforma, ahol nem feltétlenül a végső produktum a cél” – mondta Barkóczi Noémi. A Platon Karataev dalszerző-frontembere, Balla Gergely így nyilatkozott erről: „Mindig arra törekszem, hogy rájöjjek, mi az, ami rajtam zsilipelődik át. Azt érzem, ezt nagyon torzítaná, hogyha egy ennyire markáns külső dolgot beemelnék az alkotói folyamatba”. 





Amit jól felismerünk: ha nincs ember a dal mögött 


A kísérlet négy hete alatt 4303 szavazat érkezett, a résztvevőknek mindössze 19,7%-a találta el mindhárom dal esetében a helyes megfejtést, ám az egyes dalokra érkezett tippeket külön-külön is megvizsgálva még érdekesebb eredményt mutatnak.

A 100%-ban MI által írt zenét az emberek nagy része felismerte, míg azt a két dalt, amit részben vagy egészben emberek írtak, a legtöbben már nem tudták megkülönböztetni egymástól. Ebből látszik, hogy a gép által generált szöveg és dallam megtévesztően emberi szerzeménynek tűnhet, amint tapasztalt dalszerzők értő módon gyúrják át azokat. Ha a két dalt a helyes megfejtések aránya alapján hasonlítjuk össze, akkor az azonos igényességgel elkészített hangszerelés és előadás ellenére is az egészében emberek által írt dalt nagyobb arányban tudták jól beazonosítani az emberek. 

•          A Peace of mind című dalt, az „emberi” dalszerző páros szerzeményét a szavazók harmada, 35,9%-a azonosította be helyesen, míg 39,7% az MI és a dalszerzők közös dalának gondolta azt. A dalt Kozma Kata és Zenta Márk, Junior Artisjus-díjas szerzők írták.


•          A közönség a Hard to Say Goodbye című dalt „diagnosztizálta félre” leginkább. Ez ugyanis az ember és az MI közös alkotása, ám a szavazatok közel fele, 48%-a ezt teljes mértékben emberi dalszerzők alkotásának jelölte. A helyes megfejtésre a szavazatok mindössze 28%-a érkezett. Az MI-vel közös dal megírásához Kádár-Szabó Bence és Sebestyén Áron társszerzők három MI-alapú programot használtak.


•          A Dreamscapes című dalt teljes mértékben gép írta és adta elő. Ezt a szavazatok alapján az emberek közel háromnegyede, 72,6%-a el is találta helyesen, pedig az Artisjus előzetes felmérése szerint a magyarok 49%-a lát erre esélyt. A dal létrejöttéhez Sebestyén Áron, dalszerző instruálta az MI-alapú programokat. 


ÍGY KÉSZÜLTEK A DALOK.


A magyar dalszerzők nem félnek a mesterséges intelligenciától


A Dalszerzők napja alkalmából az Artisjus Egyesület előzetes felmérést végzett a közönség, valamint a zeneszerzők, szövegírók és zenei producerek körében arról, hogy miként viszonyulnak a mesterséges intelligencia használatához a zenében. Ebből többek között az derült ki, hogy a magyar dalszerzők közel ötöde próbált már ki valamilyen MI alapú programot, de az alkotás helyett főleg az egyéb feladatok „kiszervezésére” használnák, a közönség pedig egyszerre kíváncsi és bizalmatlan a gépi dalokkal szemben.





Dalszerzők napja - október 8.


A Dalszerzők napját 2018-ban az Artisjus Egyesület hívta életre azzal a céllal, hogy felhívja a közönség figyelmét a zenei produkciók mögött zajló alkotómunkára és az alkotókra. A Dalszerzők napján évente egyszer megünnepeljük a magyar zenei szerzőket, akiknek kedvenc dalainkat és zeneműveinket köszönhetjük. Hogy miért pont októberben? 1965-ben a kultikus Bosch klubban – melyet azóta poptörténeti emlékponttá avattak – ekkoriban játszották először közönség előtt az első magyar nyelvű rockdalt, Bródy János és Szörényi Levente Óh, mondd című dalát, az Illés-együttes előadásában.


A dalszerző az első – hangzik a Dalszerzők Napja idei mottója, mely az emberi dalszerzők elsődleges szerepére hívja fel a figyelmet a generatív mesterséges intelligenciával szemben. Hiszen az ötlet, az üzenet, az érzelem az embertől jön egy-egy dal megalkotásához, és ahhoz, hogy a gép új dalt hozzon létre, ahhoz is az embernek kell a programot instruálnia, nem utolsó sorban pedig azért, mert a mesterséges intelligencia a korábbi emberi alkotásokat "megtanulva" tud csak újabb dalokat generálni.

 

AZ ARTISJUSRÓL

Az Artisjus Magyar Szerzői Jogvédő Iroda Egyesület a zeneszerzők, szövegírók, zeneműkiadók és irodalmi szerzők egyesülete. Az alkotók azzal bízták meg, hogy egyes szerzői jogaikat kezelje, s így jövedelemhez jussanak munkájuk után. Ezért jogdíjat szed azoktól, akik a műveket – egyebek között profitszerzési céllal – nyilvánosan felhasználják, és a beszedett díjat kifizeti az érintett szerzőknek. Az Artisjus küldetésének része, hogy minél egyszerűbbé tegye az alkotók és az alkotásokat használók viszonyát mindkét oldal megelégedésére; ezért közvetítő szerepre törekszik a zenerajongók, könyvbarátok, illetve a szerzők és a jogalkotó között.

Az Artisjus jogelődjét 1907-ben alapították a magyar zeneszerzők, szövegírók és zeneműkiadók. Ma közvetlen megbízással mintegy 22 ezer magyar szerző jogait kezeli, 527 ezer magyar művet tart nyilván, ezen kívül a hasonló külföldi szervezetekkel kötött szerződései alapján több millió zenei és irodalmi szerző jogkezelését végzi a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalánál bejegyzett közös jogkezelő szervezetként.


Fotó: Artisjus

Tudod mi az a MOODLYRIX

Egy olyan hangulatkártya, melynek segítségével pillanatnyi érzelmeidet tudod kifejezni. Keresd a fejlécben a kis hangulat ikonokat.

i