Első együttese a Decca volt, ahol többek között Horváth Charlieval zenélt együtt. 1967-ben egy Balaton melletti koncerten figyeltek fel rá az Omega tagjai, és miután gitárosuk, Kovacsics András távozott, Molnárt hívták a helyére. (Kovacsics pedig a nem sokkal később a nevét Olympiára változtató Deccához csatlakozott, vagyis a két zenész helyet cserélt.) Tagságát szeptember 2-ától datálja, az első vele felvett kislemez az Azt mondta az anyukám / Rózsafák volt. Az Omegában ragadt rá a közismert Elefánt becenév, amire azzal szolgált rá, hogy vehemens gitározásának egy drága import mikrofon esett áldozatául („Elefánt a porcelánboltban”). Első szerzeménye a Tűzvihar című dal volt 1969-ben, igazán azonban 1971-től, Presser Gábor távozása után bontakozott ki zeneszerzőként. Olyan dalokat írt, mint a Szomorú történet, a 200 évvel az utolsó háború után, aTörékeny lendület, Omegauto, A madár, A bűvész vagy az Addig élj (a 7-13. albumokon a kollektív szerzőség miatt nem tudni biztosan, mik az ő szerzeményei). Gitározását a virtuózjáték helyett szólóinak kidolgozottsága és sajátos hangulata fémjelzi. Ezt főként az 1970-es évek Omega-dalaiban (hard rock, space rock) volt alkalma megmutatni. 1994-től 2007-ig az állandó közreműködő Szekeres Tamás ugyan többet játszott a stúdiófelvételeken és a koncerteken is számos korábbi szólót átvett, azonban bizonyos dalok elképzelhetetlenek „Elefánt” egyedi stílusa nélkül. Az Őrültek órája című dalban pedig kettejük gitárpárbaja a koncertek egyik csúcspontja volt. 2009-ben a varsói koncerten hosszú idő után ismét egyedüli gitárosként játszott. Ez év áprilisában Kóbor Jánossal együtt vendégszerepelt a Scorpions budapesti és kassai koncertjén. Egyetlen szólóalbumot készített 1989-ben, Megszakadt kapcsolat címmel. Ezen nemcsak gitározott és az összes dal zenéjét szerezte, hanem nagy részüket ő maga is énekelte, néhánynak a szövegét is ő írta. Forrás: Wikipédia vissza