1899. december 2-án született Budapesten, Szenes Zsigmond és Kiss Mária gyermekeként. Jogot végzett, ezt követően újságíró lett. Szerkesztője volt a Színház és Divatnak, később a Színházi Élet rovatvezetője. Társszerzője közel harminc operettnek, zenés játéknak, Kálmán Imre és Lehár Ferenc operettjeinek fordítója, átdolgozója. Írt sanzonokat, magyar nótákat, kabarétréfákat és jeleneteket is.[1] Korai halálát megérezte. Sírversét is megírta, amely olvasható is nyugvóhelyén: Tudom, hogy elmegyek itt nem használ a kérés az úton nincs megállás és nincsen visszatérés Több, mint harminc színpadi mű szerzője. Ezeket Budapesten (Király, Víg, Városi színház és az Andrássy úti Színpad) és vidéken is játszották. Ezek közül a legismertebbek: Egy csók és más semmi Fekete Péter, (Eisemann Mihály) Ma éjjel szabad vagyok Halvány sárga rózsa Teddy és partnere Bolondóra Fordítások, átdolgozások: Friderika, Szép a világ Lehár Ferenc A montmartre-i ibolya; Ördöglovas, Kálmán Imre Weekend, (Mme. Guibert) Őrült nők ketrece Slágerei: Ma Önről álmodtam megint (Kálmán Imre) Maga rég nem lesz a világon, Ott fogsz majd sírni, ahol senki se lát, (Zeneszerző: Kola József) Már megettem a kenyerem javát, (Sándor Jenő) Ma éjjel szabad vagyok, (Eisemann Mihály) Mindegy nekem Ne sírj kislány minden május tovaszáll Majdha újra sírni tudsz, (Malcsiner Béla) Az nem lehet, (Kola József) Nem kell pénz a boldogsághoz Hiába búcsúzunk, (Mocsányi László) Hova visz az őszi szél? Magyar nóták: Nem lehet azt parancsolni senkinek, hogy azt szeresse, kit a szíve nem szeret Miért nem szabad szeresselek Nem kell pénz a boldogsághoz vissza