1969-ben alakult leányzenekarként, akik főleg feldolgozásokat játszottak. 1971-ben Nagy Feró csatlakozott a zenekarhoz frontemberként. A következő években teljesen kicserélődött a tagság, 1974-től elkezdtek saját dalokat írni az akkor divatos glam rock stílusban. Folyamatosan próbáltak lemezszerződéshez jutni, ennek érdekében 1976-tól a diszkózene felé orientálódtak.

1977-ben feloszlottak, majd a következő évben Nagy Feró Miklóska Lajos basszusgitárossal, Lugosi László gitárossal, Gidófalvy Attila billentyűssel és Donászy Tibor dobossal újjáalakította a Beatricét, és az AC/DC nyomán újra rockot játszottak. Ekkor születtek olyan mára klasszikussá vált, a mindennapi kilátástalanságot megéneklő dalaik, mint a Jerikó, a Nagyvárosi farkas, vagy az Angyalföld. Az pártállami kultúrpolitika folyamatosan akadályozta a "kezelhetetlen" zenekart, akik ennek hatására végül 1981-ben feloszlottak.

A Beatrice az 1987-es újjáalakulása után, a rendszerváltás légkörében lett sikercsapat. 1988-ban magánkiadásban végre megjelent első albumuk, az 1991-es Utálom az egész XX. századot című második lemezük pedig 40 héten keresztül szerepelt a Mahasz lemezeladási toplistáján, és az első helyre is feljutott. A lemezről a Beatrice máig legnagyobb slágere a 8 óra munka című dal lett. Országszerte teltházas koncerteket adtak. 1994-re az együttes gyakorlatilag elfogyott. Nagy Feró ismét újjászervezte a zenekart és hivatalosan is Új Beatrice néven működnek azóta, változó felállással (az Új jelzőt a későbbiekben elhagyták, ugyanakkor az utóbbi években gyakran hirdetik a koncerteket „Nagy Feró és a Beatrice” formában). Az együttes 30 éves jubileuma alkalmából 2010-ben megjelent koncertvideó a Mahasz DVD-listájának 1. helyére került.

A Beatrice 1969-ben alakult leányzenekarként. Az első felállásban Csuka Mónika (ének, gitár) Nagy Katalin (billentyűsök), Hamar Krisztina (basszusgitár) és Csuka Mária (dobok) vett részt. Egy ideig a később diszkókirálynőként befutott Szűcs Judith is játszott a Beatricében orgonán. Főleg feldolgozásokat játszottak, de 1970-ben például Komár Lászlóval közösen adták elő a kislemezen is megjelent Jóbarátom című dalt, amit Csuka Mária írt.

1971-ben Nagy Feró feleségül vette Csuka Mónikát és az együtteshez is csatlakozott énekesként. A folyamatos tagcserék következtében a lányok kikoptak a zenekarból. Nagy Kati a Tűzkerékbe igazolt, Csuka Mária a Vadmacskák tagja lett. Bencsik Sándor személyében 1972-ben gitárossal bővült az együttes, majd érkezett Temesvári András basszer, Temesvári Péter dobos, Nagy Károly billentyűs. Bencsik távozása után Gáti Zoltán lett a gitáros.

Nagy Károly távozása után öt taggal, billentyűs nélkül folytatták a koncertezést. Saját számaik abban az időben nem voltak, koncertjeiken többek között Sweet, Mud, Gary Glitter, Suzi Quatro és egyéb, főként a glam rock stílusába tartozó dalokat játszottak. A koncertek egyedülálló hangulatához hozzátartozott Feró egyéni stílusú konferálása és a nálunk addig ismeretlen, humoros és improvizatív látványelemek alkalmazása.

1974 áprilisában több hónapig tartó nagy átalakítás után mutatkozott be az átszervezett Beatrice. Cziránku Sándor lett a gitáros, Temesvári Pétert Barile Pasquale váltotta a dobok mögött, Temesvári András távozása után Csuka Mónika az ének mellett basszusgitáron is játszott. Ekkortól már főként glam rock stílusban íródott saját szerzeményeiket is játszották a koncertjeiken, elkészültek első demófelvételeik, a Csuka Mónika által énekelt Csak egy szó címú dalt a Magyar Rádió is leadta, de lemezen egyik daluk sem jelent meg. A Beatrice 1976. október 10-én az FMH-ban adott koncertjét a Magyar Rádió rögzítette.

1977-re a Beatrice stílust váltott és a nagyobb ismertség reményében megpróbálkoztak a diszkóval. A Tessék választani! című tévéműsorban szerepeltek a Gyere, kislány, gyere című dalukkal, ami a műsor nyomán megjelent válogatáslemezre is felkerült. Csuka Mónika 1976-tól a Mikrolied női vokáltrió tagja lett, akik a Beatricével fuzionáltak. Közös nagylemezben gondolkodtak, de a terveket nem sikerült valóra váltani, és végül a Beatrice feloszlott.

1978-ban a Beatrice újjáalakult és újabb stílusváltás következett. Miklós Tibor szövegíró révén Nagy Feró megismerkedett az AC/DC zenéjével, és a Beatricét is ebbe a blues-alapú rockos irányba kívánta elvinni. Az első felállásban Nagy Feró mellett Gidófalvy Attila billentyűs, Lugosi László gitáros, Miklóska Lajos basszusgitáros és Donászy Tibor dobos szerepeltek. Kezdetben Deep Purple, AC/DC és Ramones feldolgozásokkal léptek fel az Ifiparkban Budapesten, majd sorra készültek a saját dalok is: Jerikó, Motorizált nemzedék, Kifakult sztár, Térden állva, Viszlát, Nagyvárosi farkas, Nem kell. 1978-ban az Ifipark közönségének 4. kedvence zenekara voltak a P. Mobil, a Piramis és a Mini mögött.

Amikor a punk zene botrányos híre nyugatról eljutott Magyarországra az 1970-es évek végén, a kulturális sajtó a Beatricére aggatta rá a punk jelzőt, holott a zenészek addig még csak nem is hallottak erről a stílusirányzatról. Miután az egyik ifiparkos koncerten a közönségből egy lány a színpadra kerülve egy combcsonttal elégítette ki magát, a zenekart kitiltották az akkoriban létfontosságú helyszínről. Ehhez társultak még különféle hajmeresztő híresztelések, és ennek eredményeként a fővárosi klubok többségéből is száműzték a Beatricét. Ezek után a zenekar tudatosan felvállalta, hogy ők az „alsó tízezer” véleményét képviselik. Az állami médiának köszönhetően rossz hírük gyorsan terjedt, több megyéből kitiltották őket, az állambiztonsági szervek folyamatosan zaklatták az együttes tagjait, viszont ennek ellenére, vagy éppen ezért, ismertségük rohamosan nőtt országszerte. Külsőségekben a fekete bőrnadrág, bőrmellény, a szakadt farmer, illetve a jellegzetes, piros alapon fehér pöttyös („babos”) kendő különböztette meg őket és közönségüket a többi együttestől.

1979 áprilisában Gidófalvy átment a frissen alakult Karthagoba, a Beatrice pedig négyesben, billentyűs nélkül folytatta tovább. Még ebben az évben lehetőséget kaptak, hogy egy teljes nagylemeznyi dalt rögzítsenek a Rádió 6-os stúdiójában. B. Révész László rendező filmet készített veszélyeztetett fiatalokról, és a Beatrice dalait filmzeneként szerette volna felhasználni. A lemezanyag végül a süllyesztőben végezte, és csak a rendszerváltás után jelenhetett meg, 1993-ban (Megkerült hangszalag: Betiltott dalok, 1979). Ha önálló nagylemezük nem is lehetett, azért itt-ott felbukkantak Beatrice-felvételek. 1980-ban a Minek él az olyan című Fényes-Szenes szerzeményt adta elő a Beatrice a Rádióban. A Papp László ökölvívóról készült Pofonok völgye című filmben Bródy János szövegével a Mire megy itt a játék című dalt játszotta a Beatrice, ami kislemezen is megjelent. A KISZ által kiírt dalpályázatot a Nem nekem tanulsz című saját dalukkal nyerték meg. Júliusban az Omega és az Locomotiv GTLGT előzenekaraként turnézhattak, és a Kisstadion ’80 című közös koncertlemezen is szerepelhettek. 1980. augusztus 23-án az óbudai Hajógyári szigeten 25 ezer fiatal előtt lépett színpadra a Magyar Hanglemezgyártó Vállalat márkamenedzsere, Erdős Péter által „fekete bárányoknak” kikiáltott három „lázadó” zenekar: a Beatrice, a P. Mobil és a Hobo Blues Band (a hármas 3 nappal később Körmenden megismételte a „fekete bárányok” show-t) 1980 végén a gitáros Lugosi kilépett, hogy csatlakozzon a második lemezére készülő Dinamithoz. A helyére Bogdán Csaba érkezett, majd Vedres József gitárossal és Waszlavik László billentyűssel bővült a felállás.

1981 márciusában a hatalom nyomására a Zenész Szakszervezet elhatárolta magát a zenekartól, így az augusztus 22-i hajógyári szakszervezeti szuperkoncerten, ahol az összes népszerű hazai rockelőadó fellépett, a Beatrice nem kapott felkérést. Négy nappal később Nagy Feró bejelentette a zenekar feloszlását. Utolsó koncertjüket július 30-án a Nyíregyházi Ifjúsági Parkban adták. Feró és Vedres 1982-ben a basszusgitáros Németh Alajossal, valamint a Dinamitból érkező Németh Gábor dobossal és Szűcs Antal Gábor gitárossal megalapították a Bikinit.

A Beatrice 1987-es újjáalakulásának voltak már jelei korábban is. 1984. szeptember 22-én meglepetésre az Ifiparkban léptek fel a Bikini után Nagy Feró (ének), Miklóska (ritmusgitár), Lugosi (gitár), Donászy (dobok), Waszlavik (billentyűsök) felállásban Trunkos András (ex-Rolls Frakció) basszusgitárossal. Aztán 1986-ban már több koncertet is adtak az FMH-ban Zsoldos Tamás basszusgitárossal kiegészülve. 1987 elejétől Kreutz László dobolt a koncerteken az Edda Művekbe belépett Donászy helyén. 1987. május 2-án a Petőfi Csarnokban megtartott koncertjükön jelentették be, hogy a Beatrice hivatalosan is újjáalakult (a Nagy Feró, Miklóska, Lugosi, Waszlavik, Zsoldos, Kreutz felállásban, de Waszlavik hamarosan odébb állt).

1988-ban a lemezkiadás állami monopóliumának megszűnése után a Ring magán lemezkiadóval kötött szerződést a zenekar. Első nagylemezük rögtön dupla album formájában jelent meg Beatrice ’78-’88 címmel. Az első korongon a klasszikus régi Ricse-dalok kaptak helyet, a másodikon pedig az új szerzemények, mint a szinte azonnal slágerré vált Azok a boldog szép napok, vagy a komolyabb hangvételű A kétezredik év felé. A lemezen már Hirlemann Bertalan dobolt.

Az 1989-es rendszerváltás forgatagában a Beatrice egyszerre népszerű zenekar lett. A tíz évvel korábbi lázadó, ellenzéki hozzáállás most hozta meg a gyümölcsét. A pörgést Miklóska nem bírta és kivált, majd a ritmusszekció is megújult Zselencz László basszusgitáros és Pálmai Zoltán dobos érkezésével. 1990-ben az állami hanglemezkiadó utódjaként létrejött Hungaroton adta ki a többnyire régi Beatrice-dalokból összeállított Gyermekkorunk lexebb dalai lemezt, amiről a mozgalmi nóták egyvelegéből álló Amúri partizánok dala lett nagy sláger. Ezután csatlakozott az együtteshez Miklóska helyén ritmusgitárosként Brúger László.

A sikert látva az MHV korábbi vezetője, Bors Jenő, aki 10 évvel korábban nem volt hajlandó kiadni a Beatrice lemezét, most a frissen alapított Quint kiadó vezetőjeként leszerződtette az együttest, akik az 1991-ben megjelent Utálom az egész XX. századot című lemezükkel karrierük csúcsára értek. A kocsmahimnusz 8 óra munka, illetve a Hegyek között és a Pancsoló kislány dalok punk rock feldolgozásaival tarolt a Beatrice. Az album 40 héten keresztül szerepelt a Mahasz lemezeladási toplistáján, és az első helyre is feljutott. 1991. júniusában rendezték meg az I. Kelet-európai Rockfesztivált a Hajógyári szigeten. Tíz évvel azután, hogy a szakszervezeti szuperkoncertről kitiltották a Ricsét, itt ők voltak a háromnapos fesztivál egyik főzenekara. November 23-án a Budapest Sportcsarnokban pedig önálló koncerten csináltak teltházat. A sikerszériát 1992-ben az A Beatrice legjobb dalai című koncertlemez zárta le, ami a 3. helyig jutott a Mahasz-listán. Ezután az ős-Beatrice-tag Lugosi László kilépett a zenekarból, és a dobos Pálmai is követte.

A Mahasz-listán szintén harmadik Vidám magyarok albumot a Nagy Feró, Brúger és Zselencz alkotta trió készítette el. 1993-ban Lugosi helyére Vedres Joe érkezett, aki az 1981-es feloszlás előtt már zenélt a Beatricében. A dobos Németh Gábor lett, aki annak idején a Beatrice 1981-es feloszlása után a Bikini alapító tagja volt Feróval együtt. 1994-re azonban ismét elfogyott a zenekar, miután előbb Vedres és Németh, majd Zselencz is távozott.

A kilencvenes évek derekán a teljes együttes lecserélődött Nagy Feró körül. A régi veterán zenészek helyére fiatal rockerek kerültek, csak Nagy Feró maradt a régiek közül illetve újra előkerült Waszlavik "Gazember" László. Heffner Attila basszusgitáros néhány hónap után átadta helyét az Akcióegységből érkező Laczik Ferencnek. 1995–ben a távozót Brúger László követte, helyét két új gitáros foglalta el: Péter Zsolt és Székely Károly (ex-Phobia). Ezzel egyidőben Waszlavik is kiszáll, és hivatalosan is megszületik az Új Beatrice (ezen a néven). 1996-ban egy négyszámos demót készít az Új Beatrice, aminek 13 dalra kibővített változata aztán novemberben CD-n is megjelenik Ki viszi át…” címmel a Hungaroton kiadásában. A megjelenés idején Nagy Zoltán dobos elhagyta az együttest, őt Fülöp Istvánnal (ex-Phobia) pótolták.

1998-ban egy kétórás koncertvideó jelent meg VHS-en Magyar vagyok címmel, amit az E-klubban rögzítettek február 27-én. Ekkoriban a Petőfi Csarnok sörkertjében is hetente játszott a zenekar. Ugyanebben az évben szeptember 4-én 20 éves jubileumi koncertet tartottak a Petőfi Csarnokban, ahol a Beatrice három korszakának (a ’79-80-as klasszikus Ricse, a ’89-92 közötti sikercsapat, és az éppen aktuális ’98-as) felállása is fellépett. A koncert hanganyaga dupla CD-n került kiadásra a Premier Art gondozásában. 1999 júliusában szintén a Premier Artnál jelent meg a Vakaroma című következő (és eddigi utolsó) Beatrice stúdiólemez, amely már szinte semmilyen feltűnést nem keltett. A címadó dal a Macarena sláger ricsés, punkos változata. Az év során az EMI-Quint újra kiadta CD-n a náluk megjelent régebbi Beatrice-albumokat (Utálom az egész XX. századot, A Beatrice legjobb dalai, Vidám magyarok, Betiltott dalok).

Nagy Feró és a Beatrice a rendszerváltás óta több politikai oldalon is felbukkant (Fidesz, MDF). Az ezredforduló környékén a szélsőjobbos MIÉP és a Hatvannégy Vármegye Ifjúsági Mozgalom rendezvényein (például a Nemzeti Dal Ünnepe, Magyar Sziget), illetve motoros találkozókon léptek fel rendszeresen a nemzeti rock együttesek társaságában. 2000-től Nagy Feró a radikális hangvételű Pannon Rádió zenei főszerkesztője lett.

Hat év után az Új Beatrice addig stabil felállása megbomlott. 2002–ben Fülöp István dobos távozott, akit Hirlemann Bertalan váltott. Hirlemann már 1988-ban is tagja volt az együttesnek, továbbá a 2002-ben Nagy Feró neve alatt megjelent Európai show illúzió című albumon is ő dobolt (a szintén ricsés Laczik Ferenc basszusgitáros és Péter Zsolt gitáros mellett). 2003-ban a gitárosok, Péter és Székely is távoztak az együttesből, így visszatért Vedres Joe és egy ifjú gitáros Magasvári Viktor csatlakozott még. Ez a felállás egészen 2010-ig együtt maradt. 2008. október 18-án a 30 éves jubileumát ünnepelte a Beatrice a Petőfi Csarnokban. Az eseményről megjelent koncertvideó a Mahasz DVD-listájának 1. helyére került.

2010 elején Nagy Feró bejelentette a zenekar átszervezését: Vedres Joe és Hirleman Bertalan távoztak; utóbbi helyére Nagy Feró fia, az addig állandó vendégként fellépő Nagy Hunor Attila került. A megfiatalított Beatrice új stúdióalbum készítésébe kezdett, melyről két dal már be is került a koncertek műsorába. 2010. július 31-én az MTV Icon műsor keretében kortárs zenekarok és előadók értelmezték újra a Beatrice dalait, tisztelegve a zenekar munkássága előtt. 2011. márciusában megkezdődtek az új lemez felvételei, és két hónappal később megjelent a Vidámság és rock & roll című album.

forrás: Wikipédia