Katona Főnök László
ének
Akela
stílus: Rock
napi megtekintések: 1
megtekintések száma: 34484
dalok száma: 144
leírás:
Az Akela az 1990-es évek egyik legnépszerűbb thrash/heavy metal együttese volt Magyarországon.
bio:
Nevüket Rudyard Kipling A dzsungel könyve című művének egyik szereplője, a farkasvezér Akela után vették fel. Ez a zenekar imidzsében is fontos szerepet kapott: a rajongókat farkasfalkának nevezték,...
bővebben
Nevüket Rudyard Kipling A dzsungel könyve című művének egyik szereplője, a farkasvezér Akela után vették fel. Ez a zenekar imidzsében is fontos szerepet kapott: a rajongókat farkasfalkának nevezték, az együttes logója egy vicsorgó farkas, és több dalukban is fő metafora a farkas-lét, minden évben farkasfarsangot tartottak a legkülönösebb helyszíneken. Ezen kívűl a zenekar Katona „Főnök” László énekes egyedi hangvételű, a hétköznapi küzdelmeket leíró dalszövegeiről és sajátos énekstílusáról, valamint gyakori botrányairól volt közismert.
A zenekart 1990-ben alapította meg a dunaújvárosi Pavelka Gyula szólógitáros és Pálvölgyi László basszusgitáros, hozzájuk csatlakozott Katona László énekes és Sobry József dobos. Nem sokkal később Györki István (ritmusgitár) is csatlakozott az együtteshez, kialakítva így a klasszikus felállást (amennyiben a folyamatos dobos cserék miatt beszélhetünk egyáltalán „klasszikus” felállásról).
Első albumuk 1992-ben jelent meg a Hungaroton gondozásában A fenevad címmel, egy évre rá pedig a Farkastörvények ugyancsak a Hungarotonnál. 1994-ben két lemezzel is jelentkezett az együttes, a Farkasfarsang ’94-gyel, amely egy – három új dalt is tartalmazó – koncertfelvétel, illetve a Félelem születése című koronggal, mely az együttes egyik legrövidebb lemeze.
1995-ben adták ki – immáron a Magneotonnál – a Farkastörvények mellett máig legnépszerűbb lemezüket, a Fekete bárányt, amit az első két lemezen hallható felállással rögzítettek. (Vagyis Sobry József visszatért a dobok mögé. A koncertlemezen Ratkai Miklós, míg a Félelem születésén Kertész Gábor dobolt.) Ezt követően újabb tagcserét hajtottak végre, a bőröket ezúttal – az első feloszlásig – Szalai Gábor vette kezelésbe. 1996-ban ismét két lemezzel jelentkeztek, egy punkos poénalbummal, a Földi örömökkel, valamint a Fővárosi Emberkerttel. Utóbbi album már jelezte, hogy a zenekar új irányt vett, amit a Fájdalomcsillapító című lemez tetőzött be 1997-ben. A modernebb irányzathoz, a nu-metálhoz való közeledés megosztotta a zenekart, amelyből kilépett Györki István, így az utolsó, duplaalbumot már nem vele, hanem Havasi Gáborral rögzítették. A Fű alatt (1998) hat új dalt, valamint egy koncertfelvételt tartalmazott. 1998 nyarán a zenekar megtartotta búcsúkoncertjét a Petőfi Csarnokban, ami után évekre elhallgatott a falka.
2002-ben alakult újjá az együttes, ám sokáig nem tudott állandó felállással dolgozni. Pavelka Gyula nem tért vissza az együttesbe, majd újabb tagcserék következtek, míg végül 2004-re alakult ki az Akela második korszakának legsikeresebb felállása a régi-új dobossal, Ratkai Miklóssal, valamint két fiatal gitárossal, Kovács Attilával és Szíjártó Zsolttal. Az új gitárosokkal az együttes visszakanyarodott az első lemezekhez, vagyis a tradicionális trash metálhoz. Ez a felállás 2007-ig működött, ez idő alatt négy lemezt készítettek: Forr A Dalom (2004), Fog a dalom (2005, válogatáslemez, két új dallal), Fejetlenség (2006), Fattyúdal (2007). 2007-ben újfent feloszlott a zenekar, ám 2009-től kezdve ismét aktív. A két év szünet azonban újabb tagcserét hozott, a zenekar egyik alapítója, Pálvölgyi László kivált az együttesből, helyére Tóth László érkezett. Így a jelenlegi felállásban az alapító tagok közül már csak Katona László maradt.
Forrás Wikipédia vissza
kapcsolódó videók
