Kazal László
napi megtekintések: 1
megtekintések száma: 25281
dalok száma: 95
leírás:
Kazal László (Budapest, 1911. február 27. – Budapest, 1983. május 10.)
magyar színész, énekes, dalszerző, komikus, érdemes művész (1966).
bio:
Budán, a Kruspér u. 5. szám alatt született. Egy testvére volt, Kazal Gábor.
Édesapja hivatalnok volt, akit az első világháború kezdetekor besoroztak és
1917-ben elesett. Édesanyja egy kis vendéglőt...
bővebben
Budán, a Kruspér u. 5. szám alatt született. Egy testvére volt, Kazal Gábor.
Édesapja hivatalnok volt, akit az első világháború kezdetekor besoroztak és
1917-ben elesett. Édesanyja egy kis vendéglőt nyitott és ennek szerényke
jövedelméből tartotta fenn a családot.
Kazal László rosszul tanult. A második osztályban 12 tárgyból bukott, csak
testnevelésből és énekből ment át. Ezután édesanyja már nem tudta tovább
fizetni az iskoláztatását, így kimaradt az iskolából és újságkihordónak állt.
Később egy divatkereskedésben lett kifutófiú, majd borfiú, még később meg
borpincér a Gellért Szállóban. Innen hamar elbocsátották, mert visszafeleselt
a főpincérnek. Később a Barta és Társa Elektromos Műveknél dolgozott, ahol
a keresményét összekuporgatva már színésznek tanult esténként, munka után
a Rákosi Szidi színiakadémiáján. Itt 1929-ben végzett
Már tanulmányai kezdetén statisztált színdarabokban. Később Miskolcon jutott
segédszínészi álláshoz. Később már táncos bonviván szerepeket is kapott és
eljátszhatta Ádám szerepét is Az ember tragédiájában, ám miután szóváltást
követően összeverekedett az ügyelővel, elbocsátották. Küszködve jutott újra
álláshoz Csongrádon, ahol komolyan vették és két év alatt rengeteg szerepet
játszott el.
1936-tól egy sikeres beugró szerep eljátszása után (Bársony Rózsival és
Latabár Kálmánnal) Budapesten lett szabadúszó. Állandó szerződést a siker
ellenére sem kapott, ezért mellékállásokból kellett fenntartania magát. Így
nyakkendőket készített, dzsesszdobos volt, parkett-táncos és bárénekes.
Egy énekes szereplése láttán fedezték fel és az 1930-as évek végén már
ismert slágerénekes lett. Fellépései megszaporodtak a színpadon is.
1938-ban a Tonalit Gramophon Rt. hivatásos gramofon-énekese lett. Az
1940-es évek elején Nagykőrösre költözött, zenés-műsoros esteket adott
vidéken és a fővárosban is.
1943 elején a fővárosi Komédia színpadon játszott, majd a Royal Varieté
következett. Azonban a német megszállók 1944. március 19-én bezárták.
Kazal a besorozást elkerülendő a háború végéig bujkálni kényszerült.
A szovjetek bevonulása után először a Kamara Varietében kapott munkát,
ám emellett más színházban is fellépett, a Fővárosi Operettszínházban is.
1949-ben a Magyar Néphadsereg Színháztól kapott szerződést, majd az
ezt követő évben a Vidám Színpadtól, ahol egészen haláláig, több mint
negyed évszázadig játszott és egy ízben rendezett is.
Az 1950-es években főleg táncdalénekesként ismerték, slágereket és a
politikusok követelte mozgalmi dalokat egyaránt énekelt.
A televízió megjelenésével gyakran lépett fel kuplékkal, kabarészámokkal
a képernyőn, ami tovább növelte népszerűségét: "a Kazal" generációk
számára vált fogalommá. vissza
kapcsolódó videók
