A csapatot a két testvér Farkas Zoltán gitáros/énekes, Farkas Csaba basszusgitáros, valamint Ternován Csaba dobos alapította 1994-ben. Még abban az évben csatlakozott hozzájuk Janó Mihály (gitár).

1995-ben készítették el első demójukat Romok alatt címmel. 1996-ban első helyezettek letten a szombathelyi LMS tehetségkutató versenyen és stúdióidőt nyertek az LMS-stúdiójában, mely révén még abban az évben megjelent első albumuk Hangok címmel, az LMS Music-nál, olyan dalokkal mint a "Hangok", "Shalom", "Nekem ne mondd meg", "Romok alatt" és az "Engedélyezett gyilkosság". Janó nem sokkal később kilépett, mert nem tudta megoldani a Dunaújváros és Mezőkovácsháza közötti folyamatos ingázást, helyére Marksteiner Béla került.

Második albumuk 1998-ban született meg, Ektomorf címen, mely a Hangok folytatása lett. Legnagyobb sikerszámuk az albumon a "Nem engedem" című dal, ami azóta is koncertkedvenc. Az eltelt idő alatt Janó visszatért az együttesbe, Ternován pedig személyes okok miatt távozott, helyére Szakács József került.

A harmadik és egyben vízválasztó lemezük, a Kalyi Jag 2000-ben jelent meg, melyet Janó Mihály végleges kilépése miatt csupán hárman játszottak fel, Janó helyére az album rögzítése után Kovács László került. Ezen a lemezen a tagok már bátran felvállalták roma származásukat és a dallamokba, szövegekbe roma eredetű zenei motívumokat is csempésztek, erre a legjobb példa a "Sunto dél mulo", amiben egyaránt van roma népzene és a már korábban megismert stílusuk, emellett található a lemezen 1-2 roma nyelven íródott akusztikus dal, valamint a megszokott thrashcore zúzdák. A közönség egy részéről sok támadás érte őket, ugyanakkor a sajtóban nagyon jó visszhangot kapott, mely azonnal a Sepulturával illetve a Soulfly-al vonta őket párhuzamba. Dallamviláguk innentől kezdett szervesen magába foglalni roma motívumokat is.

Külföldi ismerettségek révén egy háromállomásos németországi miniturnén vehettek részt, ahol felfigyelt rájuk a Silverdust kiadó, majd nem sokkal később szerződést is kötött velük, így 2002-ben megjelent az I Scream Up to the Sky című nagylemezük illetve magyar verziója, a Felüvöltök az égbe. Újítás, hogy szinte minden számban észrevehetőek scratch elemek is, melyeket DJ Pozsi készített. Az albumon megtalálható még a Beatles "Hard Day's Night" című számának feldolgozása is, valamint egy rejtett track, ami Radnóti Miklós "Töredék" című versének feldolgozása, Csató Péter (Replika) közreműködésével.

A lemez megjelenése után kiköltöztek Németországba, ahol sikereik ellenére anyagilag mégsem álltak jól. 2002 végére fény derült a probléma okára, kiderült ugyanis, hogy a csapat menedzsere, Jebó rendszeresen elsikkasztotta az együttes fellépti díjainak jelentős hányadát. Jebó távozásával azonban nem oldódtak meg problémák. A Silverdust kiadó tönkrement, így a tervezett turnéjuk is meghiúsult, illetve Kovács László gitáros végleg hazautazott. Az együttes fennmaradása kétségessé vált. Ekkor, utolsó próbálkozásként felhívták a Nuclear Blast kiadónál azt az embert, aki egyszer egy koncertjük után gratulált nekik és fantasztikusnak nevezte őket. A cég a találkozó után azonnal szerződést kötött velük, a gitáros pozícióba pedig Schrottner Tamás került.

A Destroy című albumot egy dán stúdióban, az Antfarmon rögzítették, a producere Tue Madsen volt és 2004 márciusában jelent meg a Nuclear Blast kiadónál. Az album összhatásában minden korábbinál keményebb lett. Itt is párhuzamba vonták őket főleg a Soulflyjal, de az együttes egyedisége itt bontakozott ki igazán. A legjobb kezekbe került, hisz a kiadó meghozta nekik a nemzetközi sikert, amiről mindig is álmodtak.

Az Ektomorf olyan nagy fesztiválokon is fellépett, mint a Wacken, a Rock am Ring, a Rock im Park, vagy a With Full Force, valamint előzenekarként részt vettek a Kreator 2005-ös európai Enemy of God elnevezésű turnéján is (a Dark Tranquillity-vel és a Hatesphere-rel közösen), amelynek a harmadik állomása a Petőfi Csarnok volt.

2005. március 29-én jelent meg az Ektomorf következő albuma, az Instinct, amelyet szintén az aarhausi Antfarm stúdióban rögzítettek Tue Madsennel. Az előző Destroy albumhoz képest háttérbe szorultak a roma népzenei motívumok, a hangzás egy kicsit letisztultabb, mégis dühös, jóval több thrash elemmel, és olyan számokkal mint a "Set Me Free", "Show Your Fist", "I Break You", vagy a "Fuck You All". Ebben az évben jelent meg első koncertfelvételük, a Live and Raw. 2006-ban együtt turnéztak a többek között a Children Of Bodommal, aminek egyik állomása a Petőfi Csarnok január 9-én.

2006. október 27-én jelent meg az Ektomorf új nagylemeze az Outcast, ami minden tekintetben az eddigi legjobbnak nevezhető. A gitárok, a dob, a basszus, és Zoli hangja itt szólalnak meg a legjobban. A zenébe újra visszatért a roma-folk, és a dalok tartalmilag összevéve, arról szólnak, hogy a rasszizmus és a negatív diszkrimináció terén, még nagy gondok vannak a világban. Újdonság egy akusztikus gitárral rögzített dal a "Who Can I Trust". A lemez legjobbjai: "Outcast", "I Choke", "I'm Against", és a "Hell Is Here", című sikernóták, de akármelyiket meg lehetne említeni.

A lemez után az Ektomorf két ízben is hazalátogatott Magyarországra: az egyik 2007. január 17-én az A-38-as hajó volt a régi terrorista turné fellépőivel (Replika és Cadaveres) kiegészülve, a másik a Sziget fesztivál második napján 2007. augusztus 9-én a Soulfly után. Az utóbbit azért is érdemes megemlíteni mert a Soulfly koncertjük közben színpadra szólította Farkas Zolit, majd együtt elnyomták a Sepultura klaszikusát a "Roots Bloody Roots"-ot. Zolinak ez azért is felemelő élmény volt, hiszen példaképével, Max Cavalera-val állhatott egy színpadon. Az Ektomorf 2008. március 1-jén ismét hazalátogatott az A-38-as hajóra.

2008. június 20-án a zenekar bejelentette, hogy a német AFM kiadóhoz szerződnek. November 1-jén 13 új dallal vonultak a stúdióba, ismét Tue Madsennel a dániai Antfarmon. A 2009 márciusában megjelent What Doesn't Kill Me... című albumon vendégként Lord Nelson (Stuck Mojo) is szerepel.

2010-ben előbb egy háromszámos kislemez, a The Gypsy Way jelent meg júniusban, majd ezt követte decemberben az együttes kilencedik nagylemeze Redemption címmel. Az album The One című dalában Danko Jones vendégszerepel. A Last Fight dalhoz készült videoklipben még szerepel Schrottner Tamás gitáros, de a lemezfelvétel után távozott a zenekarból. A turnéra a német Michael Ranke szállt be az együttesbe, aki a következő másfél évben a csapat koncertjein a színpadon állt. 2011 tavaszán egy újabb doboscsere is lezajlott, Homonnai helyére Jaksa Róbert érkezett a VolumeFeederből. A The One nyár elején bemutatott videoklipjében már ő szerepelt.

2012 februárjában jelent meg az együttes The Acoustic című unplugged albuma, melyet a csapat Dániába rögzített, s majd később a Magyar Rádió (mr2-Petőfi) Akusztik című műsorában is bemutattak. A következő „rendes” stúdióalbum 2012 augusztus végén jelent meg Black Flag címmel, ugyancsak az AFM kiadó gondozásában. A lemezre kerülő dalokat Magyarországon rögzítették, a zenekar frissen épült próbatermem/studiójában, Tue Madsen producerrel. A csapatba ősszel visszakerült Schrottner Tamás, akinek jelenlétét elégedetten konstatálhatták a rajongók is az októberi lemezbemutató koncert-turnén.

2013 nagyon jól kezdődött számukra: az Ektomorf először játszhatott a tengeren túlon - pontosabban a tengeren, a 70000 Tons of Metal elnevezésű metal-hajón. Márciusban az Ill Nino társaságában pörköltek oda Európa-szerte a szórakozni vágyó fiataloknak, majd a szokásos nyári fesztiválszezon közben a zenekar nekiállt hogy elkészítse soron következő lemezét, amely 2014-ben jelent meg Retribution címmel.

forrás: Wikipédia